• Címlap
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
  • Adatvédelem
  • English
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Piramisra bukkantak Boszniában?
2005. december 6. kedd, 0:00

Bosnyák
régészek meglepő bejelentéssel álltak elő a közelmúltban:
elképzelhetőnek tartják ugyanis, hogy Szarajevótól alig 30 kilométerre
két szabályos gúla alakú hegy piramist „rejt”.
(Forrás: National
Geographic)

Semir Osmanaganic
bosnyák származású régész kutatási területe a piramisok, ezen belül is a
kutató Latin-Amerika (Salvador, Mexikó, Peru) piramisait tanulmányozza
15 éve. Most azonban a Houstonban élő archeológus érdeklődése
szülőföldje felé fordult, ott is egy, Szarajevótól nem messze emelkedő
szabályos csonkagúla alakú hegyre. „Négy szabályos lejtő, minden oldala
pontosan egy-egy égtáj felé néz, teteje pedig lapos. Mi rejtőzhet a
halom alatt?” – tette fel a régész a kérdést az AP hírügynökség
riporterének.


Európában eddig egyetlen piramisra sem bukkantak a régészek,
sőt hasonló épületeket emelő ősi civilizációk nyomait sem
találták.


Osmaganic saját
költségéből fogott hozzá az ásatásokhoz. E során olyan kőkockákra
bukkantak, amelyekkel elképzelhető, hogy valóban egy piramis falait
akarták borítani, valamint kikövezett bejárati teret, és felszín alatti
alagutakat is találtak.


A körülbelül
700 méter magas hegy Visoko közelében emelkedik. A Bosna völgyében
elterülő városka körülbelül 30 kilométerre északnyugatra található a
fővárostól, Szarajevótól. A piramis alakú hegyről Osmaganic először idén
áprilisban a helyi múzeum igazgatójától hallott. A hegy megmászása
során egy másik szabályos alakú halomra is felfigyeltek. A két hegy
elhelyezkedése Osmaganic-ot egy Latin Amerikában feltárt, egy völgy
bejáratát jelző piramis párosra emlékeztette.


Az engedélyek beszerzése után idén nyáron hat helyen
kezdtek hozzá a feltárásokhoz. A kutatásba bevont geológus 15
furcsaságra bukkant, amelyek mind arra utaltak, hogy a hegyet borító
rétegek egy része az ember keze nyomát viseli. Találtak többek között
ún. hamis betont, valamint nagy mennyiségben olyan sódert, amely a
geológus szerint természetes úton nem keletkezik.


A régészek feltételezése szerint az eredetileg már
szabályos alakú hegyet ősi népek vehették használatba: belsejébe
kamrákat vájtak, külsejét pedig primitív betonnal fedték be – és máris
kész a piramis vagy szertartási hely. Osmaganic feltételezése szerint a
hegyet az illírek alakíthatták át, akik a szlávok időszámításunk szerint
600 körüli megjelenése előtt népesítették be a területet. A bizonyító
erejű leletek feltárásáig azonban óvatosságra intette a régész a
médiát.


Visoko környékén egyébként
már 7000 éves emberi településekre is bukkantak. A város a XIV. – XV.
században királyi székhely, valamint az országgyűlés és követi
látogatások színhelye volt.

Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít!


Vissza

Alrovatok

Szemle

TTE-tagok figyelmébe:

Éljen a lehetőséggel!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Hisztorizás podcast

Szlovák-magyar közös múlt

Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciája

„Vissza a jövőbe!”- A közösségi média és az AI hatása a történelemre

A Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Eddigi konferenciáink

Galéria

1956 a tankönyvekben (Fehérvárcsurgó)

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet előadás emberi jogok emléknap gyász Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017