Más
uniós országok hallgatóihoz képest jóval kisebb arányban, és anyagi okok
miatt leginkább csak ösztöndíjprogramok segítségével tanulnak külföldi
egyetemen vagy főiskolán a magyar diákok. De az ösztöndíj sem elég
mindenre.
(Forrás: Népszabadság)

A magyar hallgatóknak alig két százaléka tölt el
legalább egy szemesztert valamelyik külföldi egyetemen vagy főiskolán,
miközben az Európai Unió tagországainak diákjai körében ez az arány
10-15 százalék. A nyugat-európai hallgatók nagyobbik része maga keres
megfelelő külföldi oktatási intézményt, és csak kisebbik hányaduk jut el
szervezett módon, különféle mobilitási programokon keresztül külföldre.
Ezzel szemben a magyar diákok nagy része – elsősorban anyagi okok miatt
– ösztöndíjprogramok segítségével tanul más
országban.

A források hiánya
egyébként is az első számú akadálya a hallgatói mobilitásnak, és nem
csupán a magyar fiatalok számára. Egy nemzetközi felmérésből kiderült: a
hallgatók e tekintetben az anyagi nehézségeket jóval előrébb sorolják,
mint a nyelvtudás hiányát, a tanulmányok hazai elismerésének kérdését
vagy az ügyintézés problémáit – mutatott rá Tót Éva, a Felsőoktatási
Kutatóintézet munkatársa a héten e témában rendezett
konferencián.

Persze az ösztöndíj
sem fedezi teljes mértékben a hallgatók tanulmányútjait. Az egyik
legnagyobb európai ösztöndíj- program, az Erasmus keretében külföldre
utazók megélhetési költségei becslések szerint átlagosan havi 400-500
eurót tesznek ki. A programban részt vevő, évente mintegy kétezer magyar
hallgató támogatása azonban ennél kevesebb: a 2002-2003-as tanévben
például átlagosan 200 euró volt. A kinti költségek kifizetéséhez a
család segítsége, vagy a hallgató által vállalt – többnyire fekete –
munka bérére is szükség van. Sokan panaszkodtak arról, milyen megalázó,
hogy miközben a többi külföldi ösztöndíjas zsebből kifizet mindent,
addig a magyaroknak titokban kell dolgozniuk.

Bár a kollégiumra vagy az albérletre még futja, de
színházra, könyvekre vagy utazásra már nem telik az ösztöndíjból. Arra a
kérdésre, hogy a külföldi tanulmányok miként „térültek meg” a diák
számára, egy tízfokú skálán a legmagasabb, 8,61-es pontértéket az adott
ország megismerése kapta, megelőzve az idegen nyelv tanulását és a
szakmai ismeretek gyarapodását. Az elhelyezkedési esélyek javulása
szempontjából 6,28 pontot adtak a magyar diákok a külföldi
tanulmányoknak, a szakmai kapcsolatok kialakításában játszott szerepét
pedig 5,04 ponttal „honorálták”.

Az
anyagiak hiánya miatt sok hallgató eleve nem jelentkezik tanulmányútra.
Legnagyobb arányban a legmagasabb státusú szülők gyermekei vesznek részt
a külföldi ösztöndíjprogramokban. Nem a legtehetősebb, hanem a
legképzettebb családokról van szó – hangsúlyozta Tót Éva, hozzátéve: ők
látják be leginkább, hogy a külföldi tanulmányok és az értük hozott
anyagi áldozat mekkora szakmai értéket jelent.