Élénken
bírálták a pedagógusok heti kötelező óraszámának tervezett növelését és a
nem pedagógusok közalkalmazotti körből való kiszervezését.
(Forrás:
MTI)

Élénken bírálták a pedagógusok
heti kötelező óraszámának tervezett növelését és a nem pedagógusok
közalkalmazotti körből való kiszervezését a résztvevők azon a
közoktatási szakmai fórumon, amelyet négy szakszervezet, szakmai
szervezetek és az oktatási tárca részvételével tartottak szombaton a
fővárosban.

Varga László, a
Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt mondta, egy célban biztosan
egyetért a négy szakszervezet, abban, hogy a közoktatás minél jobban meg
tudjon felelni a harmadik évezred korszerű európai és magyar társadalmi
igényeinek.

Kerpen Gábor, a
Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke kijelentette: nem
lehet a kötelező óraszámot növelni, s tárgyalni sem erről addig, amíg
nincs reprezentatív felmérés a pedagógusok tényleges munkaterheléséről.
Információik szerint a pedagógusok többsége több, mint heti negyven órát
dolgozik.

Baskiné Lipka Gabriella, a
Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke szintén arról
számolt be, hogy a pedagógusok körében a kötelező óraszám tervezett
növelése okozta a legnagyobb felzúdulást. Egy általános kettő-négy
órával történő emelés óriási terheket róna egyes területeken a
pedagógusokra. A közalkalmazotti körből való kiszervezésről azt mondta,
az oktatási intézmények minden dolgozója ugyanazért a pedagógiai célért
küzd.

Nem lenne jó, ha security
kft-k és takarító kft-k vadidegen emberei mászkálnának az iskolákban –
mondta.

Gyimesi László, a Magyar
Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete nevében rámutatott: a magyar
művészeti oktatás óriási hagyományokkal rendelkezik, s nem szabad
költségvetési játszmák prédájául odavetni. Ami a közoktatás egészének
rossz, az nekik is rossz – tette hozzá, biztosítva a „szövetségeseket” a
szolidaritásukról.

Szüdi János, az
oktatási és kulturális tárca közoktatási szakállamtitkára az
esélyegyenlőség, a szakszerűség, a minőség és a hatékonyság fontosságát
hangsúlyozta. Minden település minden gyermekének hozzá kell jutnia a
közoktatási törvényben rögzített szolgáltatásokhoz, és minden gyermeknek
a saját személyiségéhez igazodó ellátást kell kapnia a pedagógusoktól –
hangsúlyozta. Arra a kérdésre, hogy mi fér bele a pedagógusoknál a heti
negyven órába, azt mondta, minden, ami kitölti a negyven órát. A
pedagógusok munkaideje heti negyven óra, amit ezen felül végeznek el azt
pluszjuttatásként ki kell fizetnie a fenntartónak.

Somogyi László, a Gimnáziumok Országos Szövetségének
elnökségi tagja szerint az oktatásügy rászorul bizonyos reformokra, de
nem olyanokra, amely a tantervi munkát felkavarja. Az, hogy az iskola
nem hatékonyan működik csak a pedagógusokon múlik? – tette fel a
kérdést, hozzátéve: az iskola feladatkörét pontosítani kell. A pedagógus
egy 120 pontból álló listát állított össze és adott át a szaktárca
képviselőjének arról, hogy mit végeznek a pedagógusok tanórán
kívül.

Szép Ferencné pedagógus arról
beszélt, hogy a szöveges értékelésre fordított energia nem hozta meg a
kívánt hasznot. Rengeteg a költség, az adminisztráció – mondta.
Szorgalmazta az évismétlés visszaállítását is alsó tagozaton, szerinte
az érintett diákoknak felzárkóztató foglalkozáson kellene
résztvenniük.

Szüdi János
helyénvalónak tartotta a szöveges értékelést és a buktatást alsó
tagozaton. A nemzeti alaptanterv „türelmes”, nem írja elő, hogy a
diákoknak első félévre meg kell tanulniuk olvasni – mondta
Németországban, a skandináv államokban is buktatnak – sorolta a
példákat.