1995. október 18-án a Magyar Országgyűlés Oktatási, Ifjúsági, Tudományos és Sportbizottsága nyílt napot rendezett az közoktatás helyzetéről. A tanácskozáson Egyesületünk képviselői is jelen voltak; a TTE nevében Miklósi László szólalt fel

Tisztelt Elnök Úr, Képviselő Hölgyek és Urak, Kedves Kollégák!

A Történelemtanárok Egylete örömmel veszi, hogy az 1994. májusi (az oktatási bizottság által szervezett) vita  után most ismét áttekinthetjük a közoktatás ügyét. Szerencsés, hogy ez alkalommal nem csupán a ciklus végén van mód erre, s ezáltal lehetősége van a parlamenti és kormányzati munkában hasznosítani az itt elhangzottakat. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy ez az oktatási bizottság által szervezett Ülés nem helyettesítheti a parlamenti vitanapot, véleményünk szerint megfontolandó belátható időn belül ennek beiktatása.

Az alábbiakban az eltelt mintegy másfél esztendő néhány fontos eseményét emelem ki – egy pedagógus szakmai szervezet nézőpontjából.

/. Törvénykezés

 Örömteli, hogy született egy vázlat a közoktatás fejlesztésének stratégiájáról, elkészült a közoktatási törvény módosítására a tervezet, s hosszú évek után a Nemzeti Alaptanterv – sajnálatos (bár tudomásul vehető), hogy nem a fenti sorrendben készültek el e dokumentumok. (Sajnálatos, hogy – a törvényhozás programjából is következően – két csomagban kell foglalkozni a közoktatási törvény módosításával. A Történelemtanárok Egylete kezdettől fogva szakmai szempontból indokolatlannak, szükségtelennek tartotta a Tankerületi Oktatási Központok fölállítását, ezáltal természetesen örömmel vette a TOK-ok megszüntetését. Üdvözöljük, hogy 5-6 éves (nem elsődlegesen szakmai) vita után van érvényes Nemzeti Alaptanterv – különös tekintettel a követelményrendszerre. Szólnunk keli ugyanakkor a történelem­tanítás számára szinte feloldhatatlan tananyag-beosztási problémákról: az iskolaszerkezet és a jelenlegi NAT kapcsolódásának nehézségeiről.

Nem szerencsés, hogy az (alap- és az) érettségi vizsga követelményrendszere nem a NAT-­tal azonos időben készült el és került vitára, hiszen e dokumentumok együttesen kezelendők; a NAT további munkálataihoz (pl.: mintatantervek) elengedhetetlenek. (A TTE elsődlegesen szakmai (és nem politikai) kérdésnek tekinti a Nemzeti Alaptantervet, ezért véleményünk szerint szerencsésebb lett volna, ha a miniszter és nem a kormány fogadja el a NAT-ot.)

//. A szakmai szervezetekkel való együttműködés

 A jelenlegi koalíció a kormányprogramban (előzőleg az MSZP és az SZDSZ választási programjában is) azt rögzítette, hogy fontosnak tartják a szakmai szervezetekkel, a civilszférával való együttműködést. A TTE ezt természetesen Örömmel vette, jelezte is: kész az együttműködésre.

A gyakorlatban azt tapasztaltuk, hogy az együttműködés ígérete, az egyeztetés fontossága szóban rendszeresen elhangzik, de mindeddig a gyakorlatban ritkán, esetlegesen, szinte kivételként valósult meg. Előrelépés ugyan ez ahhoz képest, hogy az előző kormányzat egy-egy vezető tisztségviselője nemegyszer nyíltan elutasította a szervezetünkkel való egyeztetést, de mégsem igazi áttörés a korábbi gyakorlathoz képest. Jellemző példa erre a következő: Fodor Gábor miniszter úr az 1994. évi konferenciánkon  arra hívta fel a figyelmet: őrködjenek a szakmai szervezetek azon, teszi-e a miniszter, a minisztérium a dolgát, mert ha netán szükséges, e szervezetek teendője erre az illetékest figyelmeztetni. Senki sem gondolta, hogy néhány hét múlva faxot kell küldenünk Miniszter Úrnak: tiltakozunk az ellen, (a)hogy – tanév közben, előkészítetlenül, a szakmai szervezetekkel való egyeztetés nélkül – eltörölték a szakmunkásvizsga tárgyai közül a történelmet. Megtakarítható lett volna az a felháborodási hullám, amely ez­zel kapcsolatban máig sem ült el. A szakmai szervezetek együttes fellépésére, ennek eredményességére jó példa az 1995. március 10-12-én a NAT követelményrendszeréről megrendezett békásmegyeri konferencia. Tudomásunk szerint Magyarországon mindeddig példátlan, hogy 3 – szakterületében és világképében igen különböző – pedagógus civilszervezet szervez egy országos tanácskozást, sőt, azon egyeztetett véleményt fogad el. Örömünkre szolgál, hogy a konferencia – 8 rendező szervezete által is támogatott – javaslatai közül többet magáévá tett a kormányzat, így 16 éves korban nem kötelező alapvizsgát tenni a tanulmányaikat folytatóknak, valamint távlatokban immár 12 évfolyamos általános képzésben gondolkozik a kormányzat. (Ebből is látható, van rá példa, hogy a tárca illetve a kormányzat a gyakorlatban is elfogadja a szakmai szervezetek megfontolt javaslatait.)

A Történelemtanárok Egylete komolyan veszi a kormányzat egyeztetési ígéreteit, ezúttal is kijelenti: kész – még munkaanyag szinten – bekapcsolódni a törvénykezés előkészítő munkálataiba, de…

Fontosnak tekinti-e a parlament illetve a kormánvzat a szakmai szervezeteket?

1. Nem hozott meg a Parlament több, e szervezetek számára igen fontos törvényt (pl.: a nonprofit szervezetek működését szabályozó jogszabályt

2. a semmilyen állandó, tervezhető bevétellel nem rendelkező szervezetek alapvetően pályázatokon elnyert pénzekből működnek. A legfontosabb források:

·az Országgyűlés által a civil szervezetek támogatására fordítható összeg (ennek nagyságrendje nincs összhangban a kormányprogramban jelzett fontos szereppel)

·az MKM civilszervezeteknek szóló pályázata (az 1995. évre szóló kiírás a működési költségek támogatását ígéri – miközben a kuratórium kizárólag programot támogat/)

·a Szerencsejáték Alap (ez december 31-én megszűnik)

Ennek ellenére a Történelemtanárok Egylete komolyan veszi a kormányzat egyeztetési ígéreteit, a civilszféra fontosságáról mondottakat. A TTE ezúttal is kijelenti: kész – még munkaanyag szinten – bekapcsolódni a törvénykezés előkészítő munkálataiba, kész a szakmai együttműködésre. Úgy gondoljuk, nem hiába.