A diákok
egyre inkább élnek jogaikkal.
(Forrás: Népszabadság)

Az Európa Tanács 2005-öt a demokráciára nevelés
évévé nyilvánította. Az oktatási jogok biztosa szerint a diákok egyre
inkább ismerik jogaikat, és egyre több kezdeményezéssel élnek. Az elmúlt
négy évben a duplájára, 1200-ra nőtt az oktatási jogok biztosának
hivatalához érkezett panaszok száma. Ez azonban nem azt jelenti, hogy
egyre több jogsérelem is érné a diákokat, sokkal inkább azt, hogy egyre
inkább tisztában vannak jogaikkal. A diákok 2000-ben átlagosan 67
százalékos eredménnyel töltötték ki a hivatal jogi ismereteket firtató
tesztjeit: ma már 80 százalék fölött teljesítenek.

Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa elmondta: mind
többször kérnek a diákok tájékoztatást bizonyos kérdésekkel, jogokkal
kapcsolatban, hogy felmérjék helyzetüket. A leggyakrabban testi fenyítés
miatt fordulnak a diákok a biztoshoz. Nem súlyos testi sértésről van
szó: ilyennel még nem találkozott Aáry-Tamás Lajos, aki szerint az is
jogsértésnek számít, ha egy diák fejére rácsapnak egy könyvvel, vagy
adnak neki egy „tockost”. Gyakori az is, hogy méltóságukban sértik meg a
diákot a tanárok. Volt olyan eset, amikor egy balkezes diáknak eltörött
a bal karja, és emiatt nem tudott írni. A pedagógus viszont – mondván,
hogy bárki képes jobb kézzel írni – nem adott felmentést neki a
jegyzetelés, dolgozatírás alól.

Sokszor érkezik panasz az adatkezeléssel kapcsolatban
is. Kérdés volt például, hogy fel lehet-e tenni az iskola honlapjára a
diákokról a testnevelésórán készített fényképeket vagy a tanulmányi
eredményeiket. Aáry-Tamás Lajos szerint csak akkor, ha abba az érintett
is beleegyezik. Nem ritka panasz az sem, hogy korlátozzák a diákok
véleménynyilvánítási jogát. Az egyik iskolában például nem engedtek az
iskolai rendezvényen zenélni egy fiút, mert hosszú volt a haja. Amikor
pedig a fiú az ügyében eljáró bizottság előtt el akarta volna mondani,
miért hosszú a haja, megakadályozták ebben. Az oktatási jogok biztosa
szerint éppen az a legnagyobb hiba, ha nem beszélik ki az iskolában a
konfliktusokat. Hiszen a probléma attól még probléma marad, hogy a
szőnyeg alá söprik, vagy erőből próbálják megoldani. – A bomba
előbb-utóbb robban, de addigra annyira érzelmektől túlfűtött lesz a
helyzet, hogy valakinek, a diáknak vagy a tanárnak távoznia kell –
fogalmazott Aáry-Tamás Lajos.

Sok
iskolában egyébként jól működő technikákat dolgoztak ki a konfliktusok
kezelésére. Van, ahol iskolaparlament működik, amelynek az iskola összes
szereplője a tagja, egy problémával pedig akkor foglalkoznak, ha a
„képviselők” tíz százaléka támogatja azt. Van, ahol „iskolai zavarszűrő
értekezleteket” tartanak. Itt, ha a diáknak vagy a tanárnak bármilyen
gondja van, egyenrangú felekként beszélhetik meg azt. (A tanítási órán
visszaáll a szokásos hierarchia.) Aáry-Tamás Lajos azt mondja: ezekben
az iskolákban sem kevesebb a konfliktus, de a feloldásuk jóval könnyebb –
a cél pedig éppen ez. Olykor látszólag érdektelen kérdésekkel is
foglalkoznak ezeken a fórumokon, ezek azonban a diákok, illetve az
iskola mindennapjaiban egyáltalán nem mellékes dolgok – mutatott rá a
biztos. Az egyik iskolában például a maradványpénzből labdát akartak
venni a pedagógusok, a diákok viszont azt kérték, vegyenek inkább
csocsóasztalt. Azóta a tanárok és a diákok együtt csocsóznak.

Aáry-Tamás Lajos tapasztalatai
szerint öt évvel ezelőtt még jóval kevesebb kezdeményezéssel éltek a
diákok – a pedagógusok gyakran panaszkodnak is mostanában, hogy a
diákok, ahelyett, hogy tanulnának, a jogaikat hangoztatják, és kibúvókat
keresnek. Pedig a konfliktuskezelést, a demokrácia alapjait csak így, a
gyakorlatban lehet elsajátítani.

Ma mintegy 300 diák szavaz a parlamentben az európai
parlamenti képviselők válaszai kapcsán. A diákoknak az Oktatási
Minisztérium Diák-Élet-Játékának utolsó fordulójában az lesz a
feladatuk, hogy a hat EP-képviselőt interpellálják. A tárca abból az
alkalomból indította a háromfordulós vetélkedőt, hogy az Európa Tanács
2005-öt a demokráciára nevelés évének nyilvánította. Az első fordulón 61
osztály közel ezer diákja jutott tovább, akik a második fordulóban egy
online vitafórumon öt témában mérhették össze meggyőzési és érvelési
képességeiket.

Gyermek- és ifjúsági
önkormányzatot választottak immár negyedik alkalommal a XV. kerületben.
A francia példa nyomán indult, de hazánkban még ritkaságszámba menő
kezdeményezés célja, hogy a diákok érvényesíthessék érdekeiket. Németh
Angéla, az Ifjúsági Választási Bizottság elnöke elmondta: a 13 fős,
kétévente újraválasztott diáktestület véleményezheti az önkormányzatnak a
korosztályt érintő döntéseit, foglalkozik az iskolai problémákkal, és
különféle rendezvényeket szervez. A választáson mintegy 40, 12-19 éves
diák indult (iskolánként egy jelöltet lehetett állítani), a kerület
tanulóinak pedig a 80 százaléka elment szavazni.