Tegnap a
kormány elfogadta az Oktatási Minisztérium törvénymódosítási
tervezetét
(Forrás: Népszabadság / Korridor)

Negyvenéves kor fölött nem kell nyelvvizsga a
diplomához, a diákokat az általános iskola első három osztályában csak
szülői beleegyezéssel lehet évismétlésre kötelezni, teljesítményüket
pedig szöveges formában kell értékelni. Ezek a felsőoktatási és a
közoktatási törvény legfontosabb módosítási
javaslatai.
 
A közoktatási törvény mintegy
80 paragrafusát érintő tervezet több pontja is vitát váltott ki az
érdekegyeztetés során: ilyenek voltak például az évismétléssel, házi
feladatokkal, valamint a tanítók, tanárok munkájával kapcsolatos
passzusok.

Az eredeti tervek szerint
az általános iskolák első négy osztályában csak a szülő beleegyezésével
lehetett volna évismétlésre kötelezni a diákokat.

– A kormány elé kerülő változat szerint az első három
osztályban és a negyedik év első félévében csak szülői beleegyezéssel
lehet buktatni, a diákok teljesítményét pedig szöveges formában kell
értékelni – mondta érdeklődésünkre Szüdi János, az oktatási tárca
közigazgatási államtitkára. Vitát váltott ki a tervezet azon passzusa
is, amely megtiltotta volna írásbeli házi feladat feladását az alsó
tagozatban a hétvégékre és szünetekre. A szakmai szervezetek erről úgy
vélekedtek: a házi feladatok kérdését nem törvényi szinten kellene
szabályozni. A szaktárca ennek megfelelően módosította is elképzelését. A
jelenlegi javaslatban így már nem szerepel központi tilalom, de a
tervezet lehetőséget ad arra, hogy ha a helyi közösségek részéről igény
van rá, akkor az iskola programjában szabályozzák a házi feladattal
kapcsolatos kérdéseket.

Módosult az a
vitatott rész is, amely szerint az általános iskolák alsó tagozatán
csak tanítói végzettségű pedagógusok taníthatnának, akik munkájukat az
ötödik-hatodik évfolyamon is folytathatták volna, mégpedig az időkeret
legalább 50 százalékában. A jelenlegi javaslat szerint testnevelés,
művészeti tárgyak, nemzetiségi, kisebbségi vagy emelt szintű oktatás
esetén szaktanárok is taníthatnának az alsó tagozaton, az iskolák pedig
dönthetnek arról, hogy az ötödik-hatodik évfolyamon az időkeret 25–40
százalékában oktathatnak-e a tanítók.

A kormány módosítani kívánja a felsőoktatási törvényt
is. E szerint nyelvvizsga-bizonyítvány nélkül is államvizsgázhatnak majd
a hallgatók, ám a diplomát majd csak a nyelvvizsga megszerzését
követően kaphatják meg. A jelenleg hatályos törvény szerint a
záróvizsgára bocsátás feltétele a nyelvvizsga-bizonyítvány, ám probléma,
hogy a hallgatók mintegy húsz százaléka azt nem szerzi meg. A
módosítási javaslat azt is tartalmazza, hogy 40 éves kor fölött nem kell
nyelvvizsgát tenni a diplomához, feltéve, ha általános nyelvvizsgát
írnak elő.

Lehetőséget kapna a
miniszter, hogy az államilag finanszírozott nappali tagozatos
keretlétszámok egy részét átcsoportosítsa további diplomák
megszerzésére. Így másoddiplomás képzésekben is lehet állami
támogatással tanulni. A felsőfokú szakképzésben részt vevők jelenlegi
tanulói jogviszonya pedig 2005-től hallgatói jogviszonyra változna, ez
több juttatás igénybevételére jogosítaná föl a diákokat. Az új
jogszabály lehetővé tenné az egyetemi, főiskolai oktatóknak, hogy
címüket munkahely-változtatás esetén „magukkal vigyék”. Jelenleg erre
nincs mód: a professzoroknak, ha másik intézménybe mennek tanítani,
három évet kell várniuk arra, hogy ismét egyetemi tanárokká nevezzék ki
őket.

A törvénymódosítások április
közepén kerülhetnek a parlament elé. Ha az Országgyűlés elfogadja a
javaslatokat, a felsőoktatási törvény módosításai 2003 szeptemberétől, a
közoktatási törvény módosításainak nagy része pedig 2004 szeptemberétől
lépne életbe.

A Fidesz álláspontja szerint a közoktatási törvény
módosítására beterjesztett javaslat azt bizonyítja, hogy a szocialista
párt gyakorlatilag lemondott saját oktatáspolitikai elképzeléseiről. Sió
László szerint a szocialista párt választási programjában nem szerepelt
sem a totális tantervi reform, sem az iskolaszerkezeti váltás, sem az,
hogy ennek következtében több ezer pedagógus veszítheti el az állását.

Sió úgy véli, hogy ezek az intézkedések destabilizálják a
magyar közoktatás rendszerét. Az oktatáspolitikus közölte: fontos dolog,
hogy egy iskolában van-e buktatás vagy házi feladat, de ezeket a
tanintézmények döntő többsége ma is jól megoldja, ezeket a kérdéseket
nem kell törvényben szabályozni.