A világ
szinte összes régésze és műkedvelője meg volt győződve róla, hogy a
mintegy 25 évnyi háborúskodás elpusztította azokat a felbecsühetetlen
értékű kincseket, melyek Afganisztán gazdag kultúrájáról
tanúskodtak.
(Forrás: National Geographic)

A világ szinte összes régésze és műkedvelője meg volt
győződve róla, hogy a mintegy 25 évnyi háborúskodás elpusztította azokat
a felbecsühetetlen értékű kincseket, melyek Afganisztán gazdag
kultúrájáról tanúskodtak. A kincsek azonban a fegyveres konfliktusok
végével hirtelen előbukkantak. „Fantasztikus élmény volt látni a múzeum
kurátorát, amint 25 éve nem látott kincsekre lel, amelyekről szinte
mindenki úgy gondolta, hogy elvesztek. Kulturális örökségük
felbecsülhetetlen értékű részét kapták vissza a sorsnak és talán kicsit a
szerencsének is köszönhetően” – nyilatkozta Fredrik Hiebert, a
katalogizálás egyik vezetője a National Geographic angol nyelvű
internetes honlapjának.

Az első
kincsesládák már 2003 nyarán előkerültek, ezeket egy nemzetközi
kutatócsoport segítségével azóta már katalogizálták is. Idén nyáron
aztán még fantasztikusabb tárgyakra leltek. Kabul egyik külvárosában
található az az elnöki palota, melynek rejtett szekrényeiben 25 éven át
érintetlenül pihentek az elefántcsontból készült szobrok, az arany és
ezüst pénzérmék és egyéb kincsek. A nyáron megtalált kincsesládákból a
mostani katalogizáláskor előkerültek azok a híres aranytárgyak is,
melyeket még 1978-ban szovjet régészek fedeztek fel, és melyek az
egykoron Afganisztán területén elterülő Baktria birodalom korából
származnak. A több mint 20 ezer darabból álló kollekció a Selyemút
mentén elhelyezkedő egykori birodalom mesés gazdagságáról tett
tanúbizonyságot.

A legújabb
katalogizálás, melyet a Natinonal Geographic Society támogatott, és
amelyet a kabuli Nemzeti Múzeum jelenlegi igazgatója irányított, több
mint 2000 éves tárgyakat vett számba. Az angolul és dari nyelven írott
katalógus elkészítése mellett fotók is készültek a leletekről, ezt
követően azonban visszakerültek a dobozokba. Sokan ugyanis attól
tartanak, hogy a kincsek felfedezésének bejelentése arra sarkallja majd
az amúgy sem túl gazdag ország lakosságát, hogy az újból kiállításra
kerülő tárgyak segítségével küzdjék le szociális problémáikat. A
műtárgykereskedelem az afganisztáni fekete piacokon már így is
hihetetlen mérteket ölt, az újabb kincsek közszemlére bocsátása csak
fokozná a szegény sorsú afgánok kincsvadászati
vágyait.

Az UNESCO ázsiai kulturális
örökségvédelemmel foglalkozó részlegének vezetője, Christian Manhart
úgy nyilatkozott a National Geographic News-nak, hogy ők kifejezetten
ellenezték a kincsek megtalálásának nyilvánosságra hozatalát: „Igen
komoly vitáink voltak azzal kapcsolatban, hogy vajon mi a jobb megoldás:
feltárni avagy titokban tartani? A kincsvadászok ugyanis igen komoly
fenyegetést jelentenek a kulturális örökség minden egyes
darabjára.”

A kutatók és az
örökségvédelem emberei végül megegyeztek abban, hogy a kincseket
feltárják, katalogizálják, ám nem teszik közszemlére mindaddig, amíg a
helyzet Kabulban nem normalizálódik. Felmerült a lehetősége annak is,
hogy addig egy nemzetközi vándorkiállítás keretében mutatnák meg a sokak
által elveszettnek hitt értékeket. A szovjetek afganisztáni bevonulása
előtt, 1980-ban a kabuli Nemzeti Múzeum a világ egyik műkincsekben
leggazdagabb múzeumai közé tartozott. Szerencsére ennek az akkori
igazgatóság is tudatában volt, így nem sokkal a fegyveres konfliktus
kirobbanása után igen sok műtárgyat rejtettek el biztonságos
helyre.

Amelyeket már nem tudtak
elrejteni, azoknak sajnos valóban nyoma veszett. Előbb az afganisztáni
háború, majd a tálib rezsim végzett komoly pusztítást a kollekcióban.
Ismert, hogy a tálibok intoleránsak voltak saját országuk kulturális
örökségével szemben, csak azért, mert az nem az iszlám világ nagyságát
tükrözte. A tálibok vallási rendőrsége szisztematikusan semmisítette meg
azokat az értékesebbnél értékesebb leleteket, melyek nem feleltek meg
tanításaik szellemiségének. Ezzel magyarázható az is, hogy még a 2001-es
amerikai beavatkozás előtt Omar mollah elrendelte a Bamiyan-völgyben
található, kőbe vésett, fantasztikus Buddha-szobrok
elpusztítását.