Külföldön
már évtizedek óta működik a pályakövetési rendszer, ami a
középiskolások, a felsőoktatásban tanulók pályafutását követi nyomon. A
rendszer megkönnyítheti a pályaválasztást, a diplomások munkaerő-piaci
helyzetéről pedig adatokat nyújt. (Forrás: Eduline)

Bár a pályakövetés kötelező megvalósítását itthon már
2005-ben törvénybe foglalták, csupán az utóbbi időszakban történtek
komolyabb lépések az ügyben.

Az
Állami Számvevőszék (ÁSZ) júniusban elmarasztalta az Oktatási
Minisztériumot, mivel az országos pályakövetési rendszer kialakításában
az intézmény jelentős késésben van. A pályakövetés a legtöbb egyetemen,
főiskolán működik ugyan, de azt teljesen eltérő módszerekkel
alkalmazzák. A 2005-ös törvény kimondja: a végzett hallgatók
pályakövetési rendszerét az oktatási miniszter működteti – működtetné. A
felsőoktatás gyakorlata mellett, tehát egy központi rendszernek is el
kell készülnie.

A pontos
elhelyezkedési adatokhoz való hozzáférés pedig nem csupán az
egyetemisták miatt lenne fontos. Szakemberek szerint sem a középiskolai
tanárok sem a szülők nem rendelkeznek pontos adatokkal arról, hogy egy
adott végzettséggel, milyen gyorsan és mekkora fizetésért lehet
elhelyezkedni. A tizenévesek pályaválasztásánál még mindig a média, és
az ismerősök – barátok véleménye játszik meghatározó
szerepet.

Az Educatio Kht. Központi
megbízásból 2008 óta dolgozza ki a diplomások pályakövetési rendszeréhez
kapcsolódó kutatást. Az intézmény felméréseket végez az egyetemi és
főiskolai hallgatók pályaválasztási motivációiról, illetve az egyes
képzési területek munkaerő-piaci helyzetéről, valamint egy egységes
módszertant dolgoz ki a felsőoktatás számára.

[…]

Franciaországban és Olaszországban az egyetemek mellett
az oktatási minisztérium és a független kutatóintézetek a kérdőíves,
telefonos módszer mellett online kérdőíveket is
használnak.

Az USA-ban nagy
figyelmet szentelnek a felsőoktatás sikerességének felmérésére. A
legtöbb egyetemen a végzés után 1-2 évvel a volt hallgatókkal
kérdőíveket töltetnek ki, ha pedig nem küldik vissza a válaszokat, akkor
telefoninterjúkat készítenek velük.

Nagy Britanniában és Norvégiában a civil szektor
kezdeményezésére készülnek a tanulmányok. Itt is kérdőíveken érdeklődnek
a diákok egyetem utáni életéről, és a válaszadók között jelentős
pénznyereményeket is kisorsolnak.

Itthon – sok más hazai egyetemmel együtt – a Pannon
Egyetem a kérdőíves megoldást választotta. A pályakövetési kutatás során
a 2007. január 1. után végzett hallgatókat kérdezték arról, hogy
mennyire hasznosítható az elsajátított tananyag munkájuk során, a
feladatkörökhöz milyen kompetenciák és ismeretek szükségesek, és ezek
közül mit adott az egyetem. A hallgatók nagy többségének véleménye
alapján a munkához szükséges három legfontosabb kompetencia a
kommunikáció az idegen nyelv és a számítástechnika.