Egy
fiatalokból álló alkotói csoport győzött az 1956-os magyar forradalom és
szabadságharc központi emlékművének előkészítésére kiírt nemzetközi
tervpályázaton.
(Forrás: Népszabadság)
Az emlékmű felállítására 2002-ben
indított kezdeményezést Szőcs Géza író, amelyhez pártállástól
függetlenül csatlakozott mintegy százötven értelmiségi. Az ügy mellé
állt Demszky Gábor főpolgármester és Medgyessy Péter akkori kormányfő,
aki az Európa-terv részévé tette az emlékmű elkészítését az ötvenedik
évfordulóra.
Az eredményt tegnap
hirdette ki a bírálóbizottság a Műcsarnokban. Az I. díj alkotóit,
Emődi-Kiss Tamást, Papp Tamást és György Katalint 5 millió forinttal
jutalmazták. A győztes pályamű 2006 darab, 2-8 méter magas
fémoszlopokból álló, ék alakú alkotás, melynek mélysége 32 méter, s
bizonyos területei bejárhatók. Az ék tengelye a Dózsa György úttal 56
fokos szöget zár be – olvasható a műleírásban. Az egy pont felé törekvő
oszlopok felhasítják a tér burkolatát, a hely múltját, a tribün, az
egykori Sztálin-szobor és a Felvonulási tér emlékét. Az emlékművet a
városligeti Regnum Marianum emlékkereszt és az Időkerék közötti
területen állítják föl. 1956-ban itt döntötte le a tömeg a
Sztálin-szobrot.
– 1956 csodálatos
pillanat volt – mondta a díjátadón Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. – A
sokféleségből jött létre a közös nemzeti akarat. Nem hiszem – tette
hozzá -, hogy egy ’56 létezne, ahány résztvevő, annyiféle emlékezet. A
győztes pályamű alkotói nagyon fiatalok, számukra ’56 már történelem.
Van egy korosztály, lám, amely újraértelmezi a történelmet, így 1956
most már nemcsak a múltról, de a jövőről is szól.
Emődi-Kiss Tamás 33, Papp Tamás 26, György Katalin
pedig 37 esztendős. Képzőművészek, építészek. Örömmel fényképezkedtek a
miniszterelnök társaságában. Közben a bírálóbizottsági elnök, Zsigmond
Attila, a Budapest Galéria igazgatója elmondta, hogy 78-an pályáztak. A
zsűri, melyben szobrászok, építészek, művészettörténészek és történészek
vettek részt, arra jutott, hogy hagyományos pályaművekkel a hatalmas
teret nem lehet úgymond megragadni. Ezért érdeklődést mutatott a különös
megoldások – mint a gumiból készült vagy a világító effektusokkal
ellátott, pára-gőzfelhőt kibocsátó alkotás – iránt is, ám végül a
városképi jelleg miatt döntött az ék alakú metaforikus mű mellett. A
három legjobbnak ítélt pályamű készítőinek osztottak ki pénzjutalommal
járó díjakat.
Zsigmond Attila
kérdésünkre elmondta: az, hogy a kivitelezést ki végzi, még nem dőlt el.
Egyelőre annyi biztos, hogy a költségvetés az 1956-os forradalom és
szabadságharc emlékművére 650 millió forintot áldoz, és hogy az
emlékműnek 2006. október 23-án állnia kell.
– Kellemetlen helyzetben voltam – jegyezte meg
érdeklődésünkre az eredményhirdetés után Fónay Jenő, a Politikai Foglyok
Országos Szövetsége alapító elnöke -, mert a bajtársak megbízásából
voltam szavazati joggal nem rendelkező szakértő. Féltem attól, hogy
kirívóan rossz pályázatok is beérkeznek – ez megtörtént -, és hogy sokan
sportot űznek majd a pályázósdiból. Végül megnyugodtam, és sokat
tanultam. A nyertes emlékmű nem nekem és nem nekünk, hanem az utókornak
épül, és ez így van jól.