Rohamtempóban átírták és engedélyezték is az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) szerinti történelemtankönyveket. Az általános iskolások mostantól nem tanulnak az őskorról, kimarad Hammurapi törvénykönyve, jön viszont az új magyar őstörténet, melyben a finnugor családfa már csak egy elmélet. A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az új könyvek módszertanilag több évtizedes visszalépést jelentenek.

Szeptemberben jön az új NAT szerinti történelemtanítás, meg is vannak az új tankönyvek, körbe is ment a sajtón, hogy az egyikbe Szent Erzsébet illusztrációjaként bekerült az állami üdülési program finom kis promója is. De az új tankönyvek azt is kézzelfoghatóvá tették, hogy milyen mélységben változik a kötelező tananyag: miközben a kronológiai tárgyalás megmaradt, az általános iskolai anyag a következő tanévtől egyetlen lecke Egyiptommal, egy pár oldalas Hellásszal és ugyanannyi Rómával folytatódik. Ez azt jelenti, hogy mostantól az általános iskolások nem tanulnak semmit az őskorról, ahogy például Mezopotámiáról sem.

A túlzsúfolt tananyag csökkentése sokak régi követelése volt; ez most részlegesen megvalósult, bár teljes korszakok eltüntetését talán nem mindenki szorgalmazta. Más fejezetekben ugyanakkor a tény- és névanyag csak nőtt, és továbbra is reménytelenül sok mindent kellene beszorítani egy-két tanórába. Ezeket az év elején elfogadott NAT írja elő, amelyhez a tankönyveknek is illeszkedniük kell. A most megjelent tankönyvekkel azonban ezen túlmenően is jelentős bajok vannak – állítja a történelemtanárok legnagyobb szervezete, a Történelemtanárok Egylete (TTE).

A karantén alatt újraírták a könyveket

A közoktatást tartalmilag is újraszabályozó Nemzeti Alaptantervet január utolsó napján, egy pénteki napon fogadták el. Bár a NAT a szélesebb szakmai nyilvánosság kizárásával, szűk körben készült, a végeredmény fura torzszülött lett, ami több csoport ellentmondó koncepcióit szedi össze, és kérdés, hogy a deklarált elveket a túlzsúfolt gyakorlatban a tanárok eszközök híján hogyan tudnák érvényesíteni. A kritikák ellenére a NAT-ot a kormány már szeptembertől életbe kívánja léptetni, és emiatt felmenő rendszerben az iskolai tankönyveket is lecserélik.

A tankönyvfejlesztésnek ideális esetben máskor is egy komplex, soklépcsős folyamatnak kellene lennie, most pedig az új kerettantervek több tárgy esetében radikális módon hoznak újat. A szeptemberi bevezetés miatt azonban az új tankönyvek elkészítésére, lektorálására és hivatalos elfogadására most nem egész fél év állt csak rendelkezésre. Az új tankönyvek – a felmenő rendszer miatt most az ötödikesek és a kilencedikesek – mostanra elkészültek, júniusban engedélyezték is őket, és már fent vannak teljes terjedelemmel a neten is.

A magyar irodalom mellett a korábbi évekhez hasonlóan a történelem tanterv gerjesztette idén is a legtöbb szakmai és ideológiai vitát. Amikor a Történelemtanárok Egylete év elején erős kritikát mondott a NAT-ról, Rétvári Bence Emmi-államtitkár lesorosozta és -niedermülleristázta az egyesületet, a kormánysajtó is nemzetietlen balos szervezetnek bélyegezte őket.KAPCSOLÓDÓ

Kemény propagandaharc indult a Nemzeti alaptanterv miatt

Alig ismert tanárszervezetek méltatják az anyagot, az egyik NAT-író szakértőként dicséri magát, egy Facebook-oldalon a kritikus történelemtanárok ellen uszítanak.

A TTE többek között azt kifogásolta, hogy a NAT a nyilvánosság kizárásával és szakmai egyeztetés nélkül készült, és azt sem tartották elfogadhatónak, hogy az anyag a történelemtanulás egyik céljának az erős, határozott magyar identitás kialakítását jelölte ki. A szervezet szerint az új tanterv, bár vannak előremutató elemei, a magyar történelemből főleg csak a győztes csatákat, pozitív eseményeket hangsúlyozza.

A szakmai szervezet szerint így nem lehet bevezetni

A TTE most elkészítette az új történelemtankönyvek első gyorselemzését, mely szerint azok módszertanilag helyenként több évtizedes visszalépést jelentenek, és a minőségükön meg is látszik a rohammunka. A TTE a NAT bevezetése ellen van, állásfoglalásuk szerint:

Mivel megfelelő minőségű és előzetesen kipróbált tankönyveket nem lehet kifejleszteni a következő tanév kezdetéig, ez önmagában is akadályozza a NAT bevezetését.

A szabad tankönyvválasztásból a tankönyvpiac beszántása után annyi maradt, hogy a tanárok két könyv közül választhatnak, van egy “A” és egy “B” típus, de mindkettőt az állami Oktatási Hivatal készíti, nagyjából ugyanazzal a gárdával. A tananyagfejlesztők, szakértők és lektorok ugyanabból a körből kerülnek ki, történelemből például az egyik tankönyv szerzője a másik változatnak a társszerzője, aki közben szerzői és tudományos szakértői feladatot is ellát egyben, de az is előfordul, hogy a “B” változat szerzője az “A”lektora.

Résztvevők a Szalay utcában a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) demonstrációján, amelyen az új Nemzeti alaptanterv (Nat) és a szakképzés átalakítása ellen tiltakoztak 2020. február 14-én.Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Információink szerint több korábbi tankönyvszerző nem vállalta a közreműködést az új NAT szerinti átírásban, így került ki például Horváth Péter az ötödikes tankönyv szerzői közül. Helyette már az a Szabados György dolgozta át a tankönyvet (Horváth neve ki is került belőle), aki Kásler Miklóssal, az emberi erőforrások miniszterével együtt vett részt abban a nagy visszhangot kiváltó, szakmailag elég sokat bírált kutatásban, mely a miniszter szerint azt bizonyította volna be, hogy az Árpád-házi dinasztia „nem finnugor eredetű”.

Szabados a 2018-ban alapított László Gyula Intézet vezetője, ottani megbízásával történészvélemények szerint a magyar őstörténet újraírására kapott politikai játékteret, hasonló a funkciója, mint Kásler Magyarságkutató Intézetének.KAPCSOLÓDÓ

Miért akar Kásler megvívni egy száz éve véget ért háborút?

Mi az a magyarságkutatás, amire intézményt csinál az ősmagyar ügyekben lelkes miniszter? Fél éve már létrehoztak egyet hasonló céllal, bár az egyelőre semmi látható eredményt nem produkált.

Tudományosan kevéssé bevett nézetei azonban most az általános iskolai tankönyvben is helyet kaptak. Az új, részben általa fejlesztett és szakértett tankönyvekbe ugyanis elég hangsúlyosan bekerült a László Gyula nevéhez fűződő kettős honfoglalás elmélete, amely valójában mindig csak egy izgalmas, de bizonyítatlan hipotézis volt, és szakmailag ma már egyáltalán nem elfogadott. A Szabados által írt egyik fejezet szerint ugyanakkor a kettős honfoglalás elmélete „történeti szempontból inkább támogatandó, mint elvetendő” – ez a magyar őstörténet egyébként nagyon izgalmas bizonytalanságai mellett is szembemegy a szakmai konszenzussal, nem nagyon több szerzői spekulációnál.

Nemzeti mitológiák a tananyagban

A korai magyar történetről szóló tankönyvi fejezetek egyébként is sok vitára adnak alkalmat. Az új tankönyv azt írja, hogy „a 9. század közepén a Magyar Nagyfejedelemség népe részben már átköltözhetett a Kárpát-medencébe, a Vereckei-hágón és Erdély hágóin keresztül”, erről azonban szintén nincs szakmai konszenzus. Az onogurokat magyarul beszélő elő-magyarokként mutatja be (ez szintén a kettős honfoglalás elméletéhez kapcsolódik), miközben azt a benyomást kelti, hogy a finnugor nyelvrokonság csak egy 19. századi elmélet, és több helyen is a kizárólagos hun leszármazást valószínűsíti a szöveg. A NAT ugyan elvileg a forráskritikai gondolkodás fontosságát hangsúlyozza, de mint a TTE kritikája kiemeli, valójában egyetlen ellenérv, forrás vagy kérdés sincs benne, ami igazából megkérdőjelezhetné ezt az elméletet.

AZ ÚJ, KÖTELEZŐ ÁLLAMI TANKÖNYVEK EZZEL BÚJTATVA BEHOZZÁK A TUDOMÁNYOSAN NEM ELFOGADOTT KETTŐS HONFOGLALÁST, SUGALMAZZÁK A KIZÁRÓLAGOS HUN SZÁRMAZÁST, ÉS LEBEGTETIK A FINNUGOR NYELVCSALÁD TUDOMÁNYOS EVIDENCIÁNAK SZÁMÍTÓ LÉTÉT.

A történelmi dicsőségekbe kapaszkodó identitásépítésnek tűnik, hogy a tankönyv magát a honfoglalást is egy tudatos, előre tervezett akciónak láttatja, lényegében hiányzik a leírásból a besenyők előli menekülés.

A gyerekek a magyar őstörténet kapcsán az eredetmítoszokkal találkoznak először az új tankönyvben, ami lehetne ugyan hasznos pedagógiai eszköz, de a tankönyvek itt meg is állnak, a legendákat nem vetik össze a történelmi valósággal. A tankönyv “Történészszemmel” rovata a TTE bírálata szerint

arra »tanít«, hogy a hagyományok, legendák, néprajzi leírások önmagukban hitelesek, sőt történelmi források értelmezését is ennek rendeljük alá. Ezt az álláspontot elfogadhatatlannak tartjuk

– írják.

Túl hosszú leckék, még több név

A hivatalos történelem legendákon alapuló átírása önmagában is probléma, de ha a TTE-nek igaza van, akkor a gyerekeket a mindennapokban valószínűleg sokkal jobban fogja zavarni a tankönyvek egészének minősége, a különféle pontatlanságok, zavarosságok és átgondolatlanságok. “Az átdolgozott kiadás szövege nehezebb lett több helyen, sokszor olyan ismereteket tartalmaz, ami ebben az életkorban még nem elsajátítható” – fogalmaznak a bírálók az egyik ötödikes könyvvel kapcsolatban.

Szintén kifogásolják, hogy miközben az új NAT egyik deklarált célja a tananyagcsökkentés volt, ez a gyakorlatban itt úgy valósult meg, hogy ugyan a leckeszámot valóban csökkentették, de közben nyolcoldalas, hatalmas témaköröket átfogó leckéket hoztak létre, és nőtt a tankönyvi főszövegben szereplő fogalmak, események, nevek mennyisége is. A gigaleckék anyaga a tanáregyesület szerint egyszerűen megtaníthatatlan az átlagosan rájuk fordítható két tanórában, a zanzásított elbeszélés pedig éppen a kompetenciafejlesztésre, forrásértelmezésre nem hagy elég időt.

Az új történelemtankönyvek szakmailag, metodikailag bizonyos szempontból több évtizedes visszalépést jelentenek. A Történelemtanárok Egyletének az az álláspontja, hogy ezekkel a tankönyvekkel problémát okozhatna megkezdeni szeptemberben a tanítást, az új NAT bevezetését már csak ezért is érdemes lenne elhalasztani

– mondta az Indexnek Miklósi László, a TTE elnöke.

Forrás