Több
mint 1,3 millió diák ül be kedden az iskolapadokba. Az oktatási tárca
nyugodt, kiszámítható tanévet ígér, a PDSZ a tovább romló feltételekre
hívja fel a figyelmet. Az ellenzék szerint a közoktatás az összeomlás
szélén áll. (Forrás: FN)

Az
oktatáskutató úgy látja, az iskola a „gyerekvigyázó” és a „szelekciót
eldöntő funkcióját” – de csak azt – ma még úgy-ahogy
ellátja.

Az Oktatási Minisztérium
vezetői a tanévnyitó konferenciákon leginkább azt hangsúlyozták, hogy
szeptember elsején nyugodt, kiszámítható tanév kezdődik, hiszen
jogszabályi változás nem nehezíti ezúttal a munkát. Ez tényleg újdonság
lenne, mert e területen nem nagyon volt olyan tanév az utóbbi 20 évben,
hogy ne vezettek volna be valamilyen kisebb-nagyobb törvénymódosítást. A
– Báthory Zoltán könyvének címével – „Maratoni reform” ugyanakkor
nemigen hozott eredményt az oktatás színvonalában. Sőt, egyes vélemények
szerint, azokon a területeken elfogadható a közoktatás színvonala,
amelyeket nem érintettek az állandó változások. Csak az elmúlt négy
évben például mintegy 160 alkalommal módosultak a közoktatással
kapcsolatos törvények.

Közös
óvoda-bölcsőde

Idén is akad azért
változás, amely fel is korbácsolta a kedélyeket. A jogszabályok idéntől
lehetővé teszik a kistelepüléseken a közös óvodák és bölcsődék
megszervezését. Ennek célja, hogy minél több gyereket vegyenek fel az
intézmények, ha van hely és igény erre. Ilyen intézmény ott létesíthető,
ahol a bölcsődei nevelés ellátása nem kötelező, tehát a lakosságszám
tízezernél alacsonyabb, elégséges gyermeklétszám hiányában önálló
bölcsődei gyermekcsoport nem alakítható ki, s az óvodai nevelés
igénybevételére jogosult gyerekekből sem alakítható ki olyan óvodai
csoport, amelynek létszáma eléri a húszat. Az elképzelés tehát arra
irányul, hogy minél több kisgyermek juthasson be az intézményekbe, s ez
az esélyteremtés szempontjából nem elhanyagolható
szempont.

A változást ugyanakkor a
szakma és az ellenzék is ellenzi. A Magyar Bölcsődék Egyesületének
véleménye szerint bár a férőhelyhiány valóban égető probléma, ez a
megoldás a bölcsődés korú gyerekeknek rosszabb, mint ha egyáltalán nem
járnának semmilyen intézménybe. Az ilyen egységes óvoda-bölcsődébe a
kétévesek akár több 6-7 éves gyerekkel járnak majd egy csoportba, s ez
nem felel meg a kétévesek életkori sajátosságainak – vélik a
szakemberek.

A Fidesz ezzel
kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az új szabályozással az
állam lényegesen kevesebb támogatást biztosít az egységes
óvoda-bölcsődébe járó bölcsődés korú gyerekeknek, mint a normál
bölcsődések után. Sió László szakpolitikus szerint problémát jelent az
is, hogy az óvodások felvételére törvényi kötelezettség van. Ha
hátrányos helyzetű a gyermek, és elmúlt hároméves, fel kell venni.
2010-től pedig minden három évet betöltött gyerek számára biztosítani
kell az ellátást, ha a szülő kéri. „Ez pedig azt jelenti, hogy a
bölcsődések felé való nyitás valójában szélhámosság, hiszen helyhiány
miatt nem érvényesülhet a dolog” – véli Sió.

Pénz, pénz, pénz

A
közoktatás finanszírozása körül izzott fel most is a legparázslóbb vita.
Az oktatási kerekasztal szakemberei az önkormányzati és a közoktatási
rendszer sajátosan kiépült magyar modelljében látják a finanszírozás
tarthatatlanságát. A politika viszont rendre a területre jutó egyre
szűkösebb pénzekkel dobálózik.

A
magyar oktatási rendszer az összeomlás szélén van, mert az elmúlt négy
évben 120 milliárd forintot kellett megspórolnia, és a mostani
tanévkezdéskor is elvonásokkal kell szembesülni – jelentette ki például
Pokorni Zoltán. A Fidesz volt – s a hírek szerint leendő – oktatási
minisztere a közoktatás átalakítását elkerülhetetlennek tartja. Bár az
FN erre irányuló kérdését még decemberben hárította, augusztus végén már
arról beszélt, hogy a szétaprózott magyar önkormányzati rendszer egyre
nagyobb nehézségek árán tudja finanszírozni a
közoktatást.

Kormányzása alatt volt a
Fidesznek négy éve arra, hogy rendbe tegye az oktatás ügyét, de
„lényegében semmi nem történt sem a közoktatás finanszírozásában, sem a
pedagógusbérekben, sem pedig a közoktatás szakmai fejlesztésében” –
vágott vissza Arató a bírálatokra. Hozzátette, most sem jelöli meg az
ellenék, hogy honnan vonnák el a költségvetésből az oktatásra fordítandó
pluszforrásokat.

Hiller István
oktatási miniszternek van még egy aduja a finanszírozással kapcsolatban:
az uniós források témaköre. A hétfői hivatalos tanévnyitón fel is hívta
a figyelmet arra, hogy válság ide vagy oda, ebben a tanévben is
folytatódik az Új Tudás Program, „a magyar közoktatás átfogó
korszerűsítési programja”, amely külön tízmilliárdokat biztosít a
rendszernek részben hazai, nagyobb részben uniós forrásokból. A pénzt
jórészt tehetséggondozásra, esélyegyenlőségi programokra, iskola
felújításokra fordítja a kormány.

Olvassa
el a Figyelőnet teljes cikkét »