Egy
régészcsoport ősi öntözőrendszerre bukkant a Ramat Rachel izraeli
birtokon.
(Forrás: Híradó)

Izraeli régészek egy ősi öntözőrendszert találtak,
melyet a hódító perzsák később átalakítottak, hogy a sivatagból
paradicsomot varázsoljanak. A víztározók, csatornák és föld alatti
alagutak hálózata a bibliai Júdeai Királyság egyik legnagyobb palotáját
szolgálta.

A régészek először
1954-ben fedezték fel a palotát, mely 2,4 hektáron terül el a mai Ramat
Rachel területén. Az újabb feltárások során egy közel 70 négyzetméteres,
egyedülálló vízrendszerre bukkantak.

Oded Lipschits régész szerint nemrégiben egy hatalmas
palotát ástak ki, mely a jeruzsálemi építményeknél is szebbnek
bizonyult. A palota infrastruktúráját az évszázadok alatt többször
átalakították, hogy megfeleljen a babiloniaiak, a perzsák és a rómaiak
igényeinek. Ám mégis a perzsák voltak azok, akik Kr.e. 539-ben uralmuk
alá hajtották a területet, és renoválták a
vízrendszert.

Lipschits szerint a
perzsák apró vízeséseket alakítottak ki, hogy megpróbáljanak a
sivatagból paradicsomot előállítani. Yuval Gadot bibliai
archeológus-szakértő szerint az még tisztázatlan, hogy a vízrendszer
pontosan hogyan is működött.

Elképzelhető, hogy a háztetőkről érkezett az esővíz a
palotakomplexumba. A vizet vízvezetőkkel medencékbe vagy víz alatti
víztározókba gyűjtötték és a közeli mezőkön használták fel termények és
kertek locsolására. A vízellátmány évszázadok óta az egyik
legérzékenyebb kérdés a Közel-keleten, ahol a terület nagy része
sivatag.