Német
segítséggel sikerült a Bolgár Nemzeti Múzeum régészeinek meghatározniuk a
Balkán legnagyobb földalatti sírtemplomának pontos keletkezési idejét.
(Forrás: hvg.hu)

Kiderült, hogy a
trák sír száz évvel fiatalabb, mint eddig gondolták, de így is a Kr.e.
IV. századra tehető a kora. Bulgáriában közismert a sztaroszeli sír,
amely a Balkán-félsziget legnagyobb földalatti templomát, szentélyét
rejti magában. A tudósok korábban már megállapították, hogy trák
emlékről van szó, de eddig tévesen datálták a sír keletkezési
időpontját. Most német segítséggel derült ki, hogy a földalatti templom
II. Amatokosz trák király idején, Kr.e. 359-351.

Bulgária plovdivi megyéjében, a Szredna Gora hegység
lábánál fekszik Sztaroszel falu, amely Hiszarja körzetéhez tartozik. Az
itteni kutatásokat Ivan Hrisztov régész vezetésével folytatták a Bolgár
Nemzeti Múzeum munkatársai. Most német segítséggel, a Heidelbergi
Egyetem laboratóriumában dolgozó Bernd Krommer közreműködésével
kiderítették, hogy olyan tárgyakat találtak a sírban, amelyeket Kr.e.
358 után készítettek. (Mindezt radiokarbonos kormeghatározással
állapította meg a heidelbergi szakértő.)

A templom elkészülte után egyébként földdel borították
be a helyszínt, és egy hatalmas sírdombot hoztak létre. Amatokosz király
az úgynevezett odrisz (odrüsz) állam fennállása idején uralkodott. Az
odriszok Kr.e. V-III. században alkottak államot a mai Bulgária
területén. A mostani kormeghatározás megváltoztatta a tudósok
álláspontját, akik eddig úgy hitték, hogy Szitalkész (Sitalces) király
idején emelték a sírdombot, aki Kr.e. 445-424 között uralkodott, és az
odrisz állam harmadik királya volt.

Az ókori Trákia bukása összefügg a tőlük délebbre élő
makedónok felemelkedésével. Az odrisz állam II. Fülöp makedón király
támadásai miatt gyengült meg. A makedón uralkodó a trákokat Kr.e.
342-341-ben győzte le. (II. Fülöp Nagy Sándornak, az ókor talán
legnagyobb hódítójának volt az apja.)