Amerikában
ingyenes internetes egyetem indult. Ha a kísérlet sikerrel jár, olyan
diákok is amerikai egyetemi diplomához juthatnak, akiknek erre különben
semmi esélyük nem lenne. (Forrás: Metazin)

„Az egyetem még aránylag kicsi: nem egészen 50 ország
187 polgára vesz részt kurzusain, egyelőre csupán két szakon:
vállalatvezetést, illetve számítástechnikát tanulnak. Diplomát négy év
után szerezhetnek” – tudósít a Guardianben a történetének első félévében
járó új intézményről Harriet Swain.

A kezdeményezést olyan embereknek szánják, akik anyagi,
földrajzi vagy személyes akadályok miatt nem jutnak el a hagyományos
egyetemekre. Az alapító, Shai Reshef kaliforniai üzletember – aki
egymillió dollárral alapította meg a Nép Egyetemét – úgy véli, hogy a
világon több százmillió ember lenne érdemes rá, hogy egyetemre
járhasson, de nem jut hozzá.

Reshef
további ötmillió dollárt szeretne összegyűjteni, és jótékonysági
szervezetektől sikerült is támogatást kapnia, köztük egy ENSZ által
elismert szervezettől, a távközlés és a fejlődés előmozdítására
létrehozott GAID-tól is.

Ennél is
lényegesebb, hogy nyolcszáznál is több oktató ingyen vállalta a
közreműködést. Egyikük, Daniel Greenwood, a New York állambeli Hofstra
Egyetem jogászprofesszora heti egy napi munkát vállalt, és az egyetem
tanácsadó testületének is tagja. Azért vállalkozott az ingyenes munkára,
mert lelkesítőnek tartja a lehetőséget, hogy ily módon egyszer majd
tízezrével juthatnak diplomához olyan emberek, akik előtt ma zárva van a
felsőoktatás kapuja. Egy másik jogászprofesszor, Jack Balkin a Yale
Egyetemen intézetet vezet, amely az információs társadalmat
tanulmányozza, és együttműködési szerződést kötött a Nép
Egyetemével.

Angliában is működik
hasonló intézmény, a Nyitott Egyetem, de nem teljes diplomás szakképzést
ad, hanem egyes tanfolyamokat szervez. Egyik vezetője, Peter Scott úgy
nyilatkozott, hogy manapság hatalmas mennyiségű kiváló tananyag
hozzáférhető a világhálón, és ezért immár nem a hagyományos egyetemek
monopóliuma a minőségi oktatás.

A
diákok egy képzeletbeli osztályteremben találkoznak, amely olyasféleképp
működik, mint egy internetes vitafórum. Megkapják a tananyagot, a házi
feladatot, és megvitatják az előző hetit. Mindegyiküknek saját
ötletekkel, megoldásokkal kell előállniuk, és hetente legalább négyszer
hozzá kell szólniuk a többiek elképzeléseihez. Ha szükséges,
négyszemközt is konzultálhatnak az oktatókkal.

A Nép Egyetemének egyelőre nincs felsőoktatási
akkreditációja, de Peter Bradwell, aki a Demos agytröszt honlapján
tanulmányt tett közzé arról, miképp változtatja meg az egyetemeket az új
technológia, izgalmasnak találja a kísérletet, és úgy véli, a siker
elsősorban az oktató személyzet minőségétől függ
majd.

Az alapító tudja ezt, és
tudja, hogy hosszú távon nem maradhat fenn a mai állapot: most ugyanis a
diákok egyetlen cent tandíjat sem fizetnek. Elképzelése szerint a
jövőben beiratkozáskor 15 és 25 dollár közötti, még mindig jelképes
díjat szednek majd a jelentkezőktől, aszerint, hogy mely országban
élnek. Később pedig vizsgadíjat is szednek, ennek összege valahol 10 és
100 dollár között lesz vizsgánként.

Nagy kérdés persze, hogy mennyit fog érni az internetes
egyetemeken szerzett diploma, ha tényleg tízezrek végeznek évente.