Talán
éppen az Internet hozza meg újra a gyerekek kedvét az olvasáshoz – véli
Nógrádi Gábor, számos népszerű ifjúsági regény és több filmforgatókönyv
szerzője.
(Forrás: Kultura.hu)
Az
író a folytasd.hu oldalon folytatásos regényt kezdett Marci öröksége
címmel. Az epizódok elolvasása után az ifjú olvasók szavazhatnak a
következő rész tartalmáról, a helyesen tippelők pedig ajándékot
nyerhetnek.
„A magyar lakosság fele
funkcionális analfabétának tekinthető, hazánkban hat-nyolc százalékra
becsülik a valóban diszlexiás, és csaknem 40 százalékra a hasonló
tüneteket produkáló, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek számát” –
olvasható a Magyar Hírlap egy korábbi cikkében. A lap felmérési
adatokkal támasztja alá a lehangoló állításokat: „A KSH adatai szerint
2000-ben naponta nyolc percet töltöttek különböző lapok olvasásával a
15-19 évesek, ez az érték 1987-ben még a duplája volt. Hasonló a helyzet
a könyvolvasással: tizenhét évvel ezelőtt naponta 21, 2000-ben csupán
11 percet fordítottak a fiatalok könyvekre.”
Hogy mi a megoldás, hogyan lehet a gyerekeket mégis
olvasásra buzdítani, arról megoszlanak a vélemények. Az idézett cikkben
Boldizsár Ildikó mesekutató, meseíró így nyilatkozik: „Tizenöt éve
sopánkodunk, ahelyett, hogy idomulnánk az új kihívásokhoz.
Szükségszerűnek látom, hogy a televízió és a számítógép megjelenésével
sajnos háttérbe szorultak a könyvek, de szeretném megcáfolni azt a
közkeletű tévedést, hogy a mai gyerekek nem olvasnak. Igaz, nem annyit
olvasnak, mint húsz évvel ezelőtt, de ha olyan könyvet adunk a kezükbe,
amely róluk szól, élvezettel olvassák el. Jó példa volt erre a Harry
Potter. (…) A baj az, hogy nem tanítjuk meg a gyerekeket rendesen
olvasni, pedig manapság lehetetlen e nélkül eligazodni az
információáradatban.”
Böszörményi
Gyula meseíró, többek között a Gergő-regények szerzője az első Nagy
Népmese Rajzpályázat megnyitóján így fogalmazott beszédében: „Az Olvasó
Gyerekről hosszú évek óta az a hivatalos, a MTA és a KSH által is
megerősített álláspont, hogy igen ritka. Ritkább, mint az indiai fehér
tigris, pedig abból (belőle) már tényleg alig van (a tigrisek kihalni
tudnak a legjobban? – pardon). Az Olvasó Gyerek azonban nem tudja
magáról, hogy ő majdnem nincs, vagy legalábbis elvétve található. Az
Olvasó Gyereknek egyébként sincs ideje hisztériázó statisztikákat
böngészni, mert ő olvas; mesét, a szentem, mivel ilyen neki a
természete.” Majd hozzáteszi: a gyerekből akkor lesz Olvasó Gyerek, ha
jó táptalajon nő fel. A jó táptalaj pedig
sok összetevőből áll. Szükség van a szülői indíttatásra, az iskolai
segítségre, sőt egyes vizsgálatok szerint az sem mindegy, milyen
személyiség az iskolai könyvtáros.
Nógrádi Gábor, a Gyermekrablás a Palánk utcában, a
Petepite és más ifjúsági regények, valamint a Sose halunk meg, a Csocsó,
a Hyppolit és több egyéb film forgatókönyvének írója úgy döntött, maga
próbálja elcsábítani a nem olvasó gyerekeket. A www.folytasd.hu oldalon
kedden- és csütörtökönként teszi közzé a Marci öröksége című folytatásos
regény egy-egy új részletét, az olvasóközönség pedig szavazhat,
szerinte merre folyik tovább a megkezdett történet.
A kezdeményezés szellemes, de azért felvet néhány
kérdést. Például hogy miért éppen az Internet? Hiszen a tapasztalat azt
mutatja, ezt a médiumot a felhasználók képek nézegetésére, hang- és
videóanyagok letöltésére, játékra, napi információk megszerzésére vagy
éppen olcsó kommunikációra használják – szóval sok mindenre, csak nem
szépirodalom olvasására. „Ez nem feltétlenül van így” – véli Nógrádi
Gábor. – „Én magam is sokat olvasok az Interneten, sokszor teljes
könyvnyi anyagokat. Új korszakba érkeztünk, változnak a szokások, és az
emberek kezdik megszeretni a digitális olvasmányokat.
Természetesen az olvasmányélmény akkor igazi, ha az
olvasnivalót a szó fizikai értelmében hordozni is tudjuk. A laptopokkal
ez már lehetséges, de hamarosan nálunk is elterjednek az e-bookok,
amelyek e-papírja már azt az élményt nyújtja, amelyet a hagyományos
nyomtatás. Egyébként pedig ebben a játékban is havonta 3-400 érdeklődő
versenyez, tehát igenis lehet népszerű egy ilyen
kezdeményezés.”
A Marci álma az
olvasói szokások változása ellenére az idei könyvhétre nyomtatva is
megjelenik. „Természetes” – mondja Nógrádi Gábor. – „Piaci viszonyok
között élünk, és egy ilyen netes akció komoly befektetés, ami csak a
nyomtatott változat kiadásával térülhet
meg.” A játékban résztvevők között a 100
ezer forint értékű ajándékot június 1-én sorsolják ki.