Kerpen Gábor lett az Oktatási Hivatal új elnöke. Két hét után már van olyan gyerek, akinek annyi a hiányzása, hogy nem jár utána a családi pótlék. Az iskolákban nem bukott meg az integráció: Egy kutatás eltorzított következtetései – Nem annyira ellenséges a közvélemény, ahogy azt állítják. Mendrey Lászlót választották a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) új elnökévé.
Bakonyi László, az Oktatási Hivatal korábbi elnöke július közepén ajánlotta fel lemondását, melyet a nemzeti erőforrás minisztérium, valamint az oktatásért felelős államtitkárság elfogadott. „Ezt követően olyan elnököt akartunk a hivatal élére választani, aki személyével reprezentálja azt a megváltozott értékrendet, amelyet az oktatásirányítás képvisel” – emelte ki Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár. Hozzátette: Kerpen Gábor minden szempontból ideális választásnak tűnt, hiszen mindig síkra szállt a pedagógusok érdekéért, van gyakorlata, tapasztalata és olyan tanári múltja, amely sikeres munkát ígér.
Réthelyi Miklós szeptember 15-től Kerpen Gábort kérte fel az Oktatási Hivatal elnöki tisztjére, amellyel kapcsolatban az új elnök elmondta: azért vállalta el, mert az oktatásért felelős államtitkárság oktatáspolitikai céljai, így a pedagógusközpontú, minőségközpontú illetve diákközpontú oktatás a személyéhez is közel áll. A legfőbb megvalósítandó tervek között Kerpen Gábor az őszi érettségi rendszer zökkenőmentes lebonyolítását említette. Kihangsúlyozta: kivizsgálja, igaz-e, hogy az OH hiánnyal küzd, illetve hogy mi lehet annak oka, illetve hogyan irányíthatóa hivatal a hiány ellenére is. Továbbá szeretné elérni, hogy a következő három hónapban végbemenő közigazgatási átalakulás ne rontsa a regionális megyei működést, hanem javítsa az oktatás minőségét.
Alig tart két hete az iskola, de már most van olyan gyerek, akinek összegyűlt 50 igazolatlan órája. Az RTL Híradó információja szerint például Heves községben három ilyen diák is van, és egyre több megyében gyűlnek a szülői figyelmeztetések.
Az új szabályok szerint ha ennyit hiányzik a gyerek, akkor a jegyzőnek kötelessége felfüggeszteni a családi pótlék vagy az iskoláztatási támogatás kifizetését.
Helyette természetbeni juttatást kellene adniuk, de erről a megkérdezett önkormányzatok nem tudták, hogy pontosan mit is jelent.Szendrőládon az egyik családban összesen 8 gyerek van.
A gyerekek édesanyja az RTL Híradónak azt mondta: tavaly előfordult, hogy a gyerekek nem tudtak eljutni az iskolába, de akkor is csak azért, mert nem volt pénzük cipőre.
Néhány, a Magyar Nemzet augusztusi számainak többnyire első oldalas címeiből: „Hillerék növelték a szegregációt”, „Magyar és Hiller kudarca”, „Az elmúlt hat évben drasztikusan nőtt a cigány iskolák száma”. A lap így vonta le annak a tanulmánynak a konklúzióját, amelyre cikkeiben hivatkozott: „az eredmények fényében úgy tűnik, hogy az integrálás erőszakos jogszabályokkal való kikényszerítése nem járható út, sőt az előző oktatási kormányzatok céljukkal éppen ellentétes hatást értek el.” Mindezzel egyidőben az újság folyamatosan beszámolt a kormány oktatáspolitikai szemléletváltásáról és szegregációs elképzeléseiről, konkrétan a nulladik évfolyamos felzárkóztató osztályok elindításának tervéről.
A szegregációs kutatásról szóló sorozatot megelőzte július közepén egy másik cikk a Magyar Nemzetben: akkor egy gyanús „tanácsadói szakértői” szerződés volt az írás tárgya, amelyet az előző kormány kötött. „Mintegy harminc ilyen megbízást találtunk, körülbelül hatvanmillió forint összértékben. Az egyik legszembetűnőbb az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány megbízása (EÖKIK). Az alapítványnak az integráció hatásvizsgálata alapján kellett tanulmányt készítenie, 15 millióért.” Nos: a Magyar Nemzet épp ebből a kutatásból idézett folyamatosan az integráció ellen. E beállításon túl valamennyi cikknek volt még egy közös jellemzője: egyikben sem szólalt meg a kutatás két vezetője, Havas Gábor és Zolnay János szociológusok.
Ha megkérdezték volna őket, kiderülhetett volna, hogy szó nincs tanácsadói szerződésről, az EÖKIK egy 350 iskolára és iskolafenntartóra kiterjedő kutatás elkészítésére szerződött az előző kormány által vezetett minisztériummal. (Ezt helyreigazítási kérelem formájában a lapnak is elküldték.) A vizsgálat különlegessége volt, hogy ráépült arra a 2003–2004-ben lefolytatott hasonló kutatásra, amelyet Havas Gábor kutatótársával, a néhai Liskó Ilonával végzett. Azzal a céllal ismételték meg a vizsgálatot, hogy az elmúlt évek oktatáspolitikai hatását elemezni lehessen.
A kutatás – a lap állításával ellentétben – annyira alacsony költségvetésű volt, hogy a mintát szűkíteni kellett, így az óvodák abból végül teljesen kimaradtak. Havas és Zolnay úgy érzik, a Magyar Nemzetben párhuzamosan futtatták azokat a cikkeket, amelyekben a kutatásukat félreértelmezték, és azokat, amelyekben az új kormány meghirdette a szegregációs politikát. – Koncepciózusan ragadtak ki adatokat a kutatásunkból azért, hogy a kormánykommunikációval egybevágó integrációellenes állításokat a félremagyarázott vizsgálati eredményekkel igazolhassák – állítják egybehangzóan.
Mendrey Lászlót választották a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) új elnökévé a szervezet szombat délutáni kongresszusán – jelentette be a budapesti sajtótájékoztatón Kerpen Gábor leköszönő elnök.
Mendrey László elmondta, hogy a szervezet továbbra is kiemelten foglalkozik a bérek kérdésével, de emellett a pedagóguslét biztonságára fektetnek nagy hangsúlyt, úgy mint a munkahelyi, a megélhetési, a jogi, valamint a fizikai biztonság.
Kerpen Gábor távozásának okával kapcsolatban kérdésre elmondta, hogy valóban felkérték az Oktatási Hivatal elnöki posztjára. A két tisztség nem összeegyeztethető – mondta, de hangsúlyozta, hogy a kinevezésről szóló döntés csak a jövő hétre várható.