Oktatáskutató: „Magyar Péter programja figyelemreméltó, de van, ami hiányzik belőle”
2025. február 19. szerda, 18:32
Magyar Péter február 15-én tartotta évértékelő beszédét, amelynek főbb pontjait most induló sorozatunkban független szakértőkkel értékelünk. Elsőként a Tisza Párt oktatással kapcsolatos terveit vesszük górcső alá. A program tizenkét pontját Nahalka István oktatáskutató elemezte lapunknak, sőt, három hiányzó pontot is megfogalmazott. – Nahalka István a NAT kapcsán a Történelemtanárok Egyletét is említi.
„Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy összességében egy előremutató programot hallhattunk Magyar Péter évértékelőjében. A javaslatcsomag legfontosabb pozitívuma, hogy szabadságjogokat és önállóságot akar visszaszerezni és -adni. Hogy a programpontok mennyire konkrétak, az már más kérdés” – jelentette ki Nahalka István oktatáskutató, akit arra kértünk, kommentálja a Tisza Párt oktatási programját.
Visszaadnák a tanárok és az iskolák szabadságát, azonnal megszüntetnék a Klebersberg Központot
Bár az egyik legnagyobb ováció Magyar Péter beszéde alatt épp a Klebelsberg Központ megszüntetésének hallatán tört ki a közönség soraiból, az oktatáskutató szerint amellett, hogy az ötlet jó, felmerül a kérdés, hogy a megszüntetés után mi jönne helyette?
„Ha ugyanolyan központosított szisztéma jönne, nem megyünk semmire” – mondja Nahalka, aki hiányolja a bejelentésből a konkrétumot.
Nahalka István összességében előremutatónak tartja a Tisza Párt javaslatcsomagját Fotó: Youtube
Önálló Oktatási Minisztériumot hoznának létre
„Ez viszont nagyon konkrét és egyértelmű, ezt minden progresszív erő követeli is már jó ideje. Ezt biztos, hogy meg kell tenni hatalomváltás esetén”.
Partnernek tekintenék a pedagógusok érdekvédelmi szervezeteit, és velük együtt kidolgoznák az új Nemzeti Alaptantervet (NAT-ot)
„Minden tiszteletem a pedagógus szakszervezeteké (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és Pedagógusok Szakszervezete), de vajon van-e, vagy kell-e, hogy szerepük legyen ebben, amikor a hatalom akar velük együttműködni, s mennyire van szerepük az új NAT kidolgozásában?” – kérdezi az oktatáskutató.
Véleménye szerint a szakszervezeteknél is nagy tudás van, de itt hiányolja a szakmai és civil szervezetek említését. Úgy, mint a Magyartanárok Egyesületét, vagy a Történelemtanárok Egyletét, amelyek a megfelelő NAT-részleteket pillanatok alatt meg tudnák írni. Kérdés az is, hogy a nagy reformokra szoruló, újfajta NAT milyen lenne. Hiszen a Fidesz is csinált kétszer új NAT-ot.
„Itt jó lenne kimondani, hogy a megnyomorító, tananyaggal rettenetesen feldúsított NAT-ot el kellene felejteni, és egy olyan nemzeti tantervre lenne szükség, amely csak bizonyos keretet adna, és ezen belül nagy önállóságot biztosítana nemcsak az intézmények, hanem a pedagógusok számára is a differenciáláshoz. Ez a legfontosabb pedagógiai elv, aminek érvényesülnie kellene. Lehet, hogy ezt nem akarták bővebben kifejteni még” – vélekedik Nahalka István.