Egyre
több családban vesznek a szülők komolyabb ajándékokat – gyakran
informatikai eszközöket is – gyerekeiknek húsvétra.
(Forrás:
Népszabadság)

 A
„meglepetések” (sokszor nem minden hátsó szándék nélkül) az iskolai
előmenetelt hivatottak szolgálni: egyértelműen ezt a célt szolgálják
például a gyereklaptopok is. A bevásárlóközpontok, nagyobb játékboltok,
áruházak polcain fellelhető, vagy az internetről, akár online árverésen
is beszerezhető, sokszor giccsbe hajlóan színes dobozokat kb. 4-20 ezer
forintig kínálják. A kinyitható, sokszor a valódi hordozható gépekre
„hajazó”, ölbe vehető (angolul: laptop) műanyag dobozok természetesen
nem igazi számítógépek; nem képesek komolyabb adatfeldolgozásra. A
„másfél méter alatti” felhasználók is jobbára csak a „beégetett”
programokat használhatják. Az operációs rendszer vagy az univerzális
felhasználhatóság, bővíthetőség, fejleszthetőség a drágább modelleknél
sem található meg, a hangszóró vagy a mikrofon viszont igen.

A piacon tucatnyi magyar
változatban kapható „készségfejlesztő eszközök” általában húsz-hetven
feladatot kínálnak az óvodásoknak-kisiskolásoknak. Az energiaellátásról
többnyire – környezetszennyező módon – elemmel kell gondoskodni, mert
hálózatról, vagy akkumulátorról a legtöbb modell nem is működik. A
miniatűr, éppen ezért meglehetősen látásrontó LCD kijelzőkön – kb.
50-szer 30-as felbontásban (!) – a legtöbb modellben számítási
(matematikai alapműveletek), nyelvtani (pl. anagramma), rajzolási
(rajzolj egy virágot!) funkciókkal látják el a gépeket. A gyerekek
néhány billentyűt, aprócska egeret vagy ún. érintős egeret (touchpadot)
használhatnak adatbevitelre. A „tudástársadalomban” szocializálódó,
törtetőbb családok sarjai további műveltségi kérdéseket, játékokat,
telefonkönyvet, naptárt, ébresztőóra-funkciót, hangfelvételi lehetőséget
is elérhetnek csúcsmodelljükkel. (Ismerős? Mobiltelefon-funkciók?
Nyert!) A legfejlettebb modellekben idegen nyelvű, szótanító programok
vagy akár zeneszerző alkalmazások is futnak. Vonzóak a rajzos
animációkkal, hanghatásokkal is bővített „gyermeklaptopok”, amelyek
vonzzák a gyerekeket, ideig-óráig le is kötik őket, ám a
készségfejlesztés nem bizonyított.

Az ún. „kakaóbiztos” számítógépek óvodai bevezetésekor
általában nem csak a közpénzen vett berendezések borsos ára volt
probléma sok szakember számára. A tizenéves kor előtt elkezdett
számítógép-használatot a szakemberek nem javasolják!

Vekerdy Tamás gyermekpszichológus véleménye szerint
(www.alternativokta-tas.lap.hu)
„a gyerek elsősorban nem a tévéműsortól, a videojátéktól lesz
agresszív”. Jöhet a képernyőről a legszelídebb természetfilm, lehet az a
számítógépes játék akármilyen tanító szándékú, ha a gyerekkorban
elengedhetetlenül fontos ún. belső képkészítés, a feldolgozás nem
történik meg. A belső képek kellenek a vágyak, feszültségek, düh stb.
feldolgozásához.

Azt mondják ezekre
a játékokra, hogy, „interaktívak”, de ez nem igaz. A legkevésbé sem
azok, hiszen minden előre programozott, a legbonyolultabb játéknak is
viszonylag egyszerűen kitapasztalható a logikája.