Elektronikus
levelekből álló gyűjteményt alapított a British Library, a brit nemzeti
könyvtár. Az új archívum kincsesbánya lehet a nyelvészek
számára.
(Forrás: SG)

Elektronikus levelekből
álló gyűjteményt alapított a British Library, a brit nemzeti könyvtár.
Az új archívum kincsesbánya lehet a nyelvészek
számára.

A vállalkozás célja pillanatfelvételt
készíteni az írott angol mai állapotáról, az archívum pedig több mint
egymillió e-mail befogadására alkalmas. Bárki beküldheti leveleit, és a
kurátorok reményei szerint mindenféle írásmű érkezik majd a
reklamációtól a szerelmes levélig.

A British Library
termináljain keresztül a tervek szerint már júliustól szabadon
hozzáférhető e-mailekben szereplő személyneveket és cégneveket 100 évre
titkosítják, és nem fogadnak el reklám e-maileket és másokat becsmérlő,
lejárató írományokat. John Tuck, a könyvtár brit gyűjteményének
igazgatója elmondta: „Az e-mail sok szempontból felváltotta a
kommunikáció hagyományos formáit, mint például a levél vagy az
emlékeztető, amelyekből ezernyi példányt őriz a British Library.” Tuck
szerint a digitális korban az e-mail a legelterjedtebb írásos közlési
forma, de „még soha sehol nem alapítottak ilyen nagyszabású digitális
e-mail-archívumot.”

A könyvtár az egyik nagy
szoftvergyár támogatásával már el is kezdte a gyűjtést. Listát
készítettek a brit irodalmi és a tudományos élet szereplőiről, akiknek
e-mailjeit szívesen látnák a gyűjteményben, így például J. K.
Rowlingtól, a Harry Potter-könyvek szerzőjétől és Stephen Hawking
fizikustól is várnak leveleket. Jonnie Robinson, a British Library
társadalomtudományi kurátora a The Times című brit napilap csütörtöki
számában megjelent beszámoló szerint elmondta: a hétköznapi emberek
levelei értékes forrásként szolgálnak a kutatók számára, akik azt
vizsgálják, hogy az elektronikus kommunikáció hogyan befolyásolja a
beszélt nyelv alakulását.

„A kommunikációs eszközök
fejlődésével az angol nyelv egészen új változata jött létre” –
mondta Robinson. „Az írott angol hagyományosan merev és formális, a
beszélt kevésbé, az e-mail pedig pont a kettő között van. Az archívum
segítségével alaposan fel lehet tárni a kérdést, hogy az e-mail vajon
tükrözi vagy éppen okozza ezt a változást…”