Az egyik
legnagyobb magyarországi egyetem az előre bejelentett 105 ezer forintos
tandíj helyett 111 ezer forintot kér majd hallgatóitól.
(Forrás:
Edupress)

Az egyik legnagyobb
magyarországi egyetem az előre bejelentett 105 ezer forintos tandíj
helyett 111 ezer forintot kér majd hallgatóitól, mert a törvényben
szabályozott maximálisan megadható 15 százalékos mentességből öt
százalékot biztosít a hallgatói számára, így a maradék 95 százaléknak
kell kifizetnie a „hiányzó” összeget. Az OKM és a HÖOK elnöke is
elképzelhetetlennek tartja az emelést.

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) javaslatát elfogadva
a felsőoktatási intézményekben egységesen megállapított alapképzésben
105 ezer forintot, mesterképzésben 150 forintot kell képzési
hozzájárulásként fizetniük 2008-tól azoknak a hallgatóknak, akik az
idén, 2007-ben felvételt nyernek államilag támogatott finanszírozási
formában. Ez olvasható a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató
kiegészítésében is. Ettől az összegtől az intézmények eltérhettek volna
felfelé és lefelé is 50 százalékkal, a februárban történő felvételi
jelentkezésig azonban minden intézménynek kommunikálnia kellett, hogy
mekkora összegű tandíjat kér. Ekkor az összes intézmény 105 és 150 ezer
forintban állapította meg tandíja összegét.

A javaslatot az MRK a megváltozott, illetve a jelenleg
is átalakítások alatt álló felsőoktatási törvényre hivatkozva tette. Az
egységes összeg megállapításával az MRK célja a hallgatói döntések
bizonytalanságának csökkentése volt. Az MRK javaslata a képzési
hozzájárulás bevezetésének évére érvényes, a későbbiekben az intézmények
maguk határozzák meg a hozzájárulás összegét.

A felsőoktatási törvény szerint az intézmény a képzési
hozzájárulás fizetésére kötelezett hallgatói legfeljebb tizenöt
százalékát mentesítheti a képzési hozzájárulás alól. Ezt oly módon
teheti meg, hogy közben biztosítja, hogy az éves képzési hozzájárulás
intézményi éves bevétele elérje, vagy meghaladja a képzési
hozzájárulásra kötelezettek számának és a 105 ezer forintos irányadó
összeg szorzatának az együttes összegét. Ez azt jelenti, hogy az
intézmények adhatnak mentességet a képzési hozzájárulás alól, de abban
az esetben a többi hallgató tandíjának összegét kell
emelniük.

Az Eötvös Loránd
Tudományegyetem oktatási igazgatója az EduPress-nek elmondta, hosszas
tárgyalásokat és vitákat követően az öt százalékos mentesség mellett
döntöttek, hiszen, mint mondta, nem akarták a többi hallgató terheit
nagyon növelni, ellenben az sem szerették volna, hogy ne éljen az
intézmény a mentesítés lehetőségével. Ez azonban azt jelenti, hogy az
ELTE nem 105 ezer forintot kér majd a 2007-ben felvett államilag
támogatott hallgatóitól. Stéger Csilla úgy tájékoztatta az EduPress-t,
„111 ezer forint tandíjat kell majd fizetni 2008 szeptemberétől azon
államilag támogatott hallgatóknak, akik 2007 szeptemberében kezdik meg
alapszakjukat az ELTE-n”.

Az
intézmények a fer-ből befolyó összeg 50 százalékát ösztöndíjakra, a
másik 50 százalékát pedig intézményfejlesztésre kell, hogy fordítsák. Az
intézmények többsége már megállapodott a fer-ből befolyó összeg
ösztöndíjazási kritériumrendszeréről, a mentesítés százalékáról. A
befolyt összeg ötven százalékát minden intézmény tanulmányi/kiemelt
tanulmányi ösztöndíjra fordítja majd, az így elnyerhető ösztöndíjak
kritériumrendszere minden intézményben eltérő. Az egyetemek és főiskolák
kommunikációja szerint az elnyerhető tanulmányi ösztöndíjak összege
legalább a hallgatók ötven százalékának fedezni fogja a képzési
hozzájárulás összegét, sőt ennél sokkal nagyobb összegű támogatásra is
szert tehetnek a hallgatók.

Érdeklődésünkre az Oktatási és Kulturális Minisztérium
sajtóosztályán elmondták, az MRK állásfoglalásának megfelelően minden
intézmény 105 ezer forintban állapította meg a képzési hozzájárulás
összegét alapképzésben, amely összeg a felvételi tájékoztatóban is
megjelent. „Az intézmények az általuk közzétett összegtől nem fognak
eltérni” – szögezte le a sajtóosztály munkatársa. Arra a kérdésre
azonban nem kaptunk választ az OKM-től, hogy ha az intézmény élni kíván a
mentesség lehetőségével, pótolhatja-e más forrásból a keletkezett
költségvetési „hiányt”.

Miskolczi
Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke
kizártnak tartja, hogy az intézmények eltérnek a felvételi
tájékoztatóban szereplő összegtől, viszont felhívta a figyelmet, ők az
említett problémáról már fél éve vitáznak.
Az ELTE oktatási
igazgatója szerint a felsőoktatási intézmények kénytelenek lesznek
emelni a 105 ezer forintos díjon abban az esetben, ha élni kívánnak a
legjobb hallgatók tandíj-mentesítésével, hiszen az államilag támogatott
hallgatói létszám és a 105 000 Ft/év/hallgató szorzat bevételét
produkálniuk kell. „Vagyis az intézmények két „rossz” közül
választhattak, vagy 0 százalékban állapították meg a tandíj alóli
mentességet, vállalva ennek negatív felhangját, vagy a legjobban tanuló
csoport mentesítésével kieső bevételt a többiekre hárították” – mondta
Stéger Csilla.

A Budapesti Műszaki
Főiskola oktatási igazgatója Kártyás Gyula elmondta, ők valószínűleg
nem, vagy csak kis százalékban állapítják meg a mentesség keretét,
hiszen azzal a többi hallgató terhét növelik. Kártyás Gyula szerint
olyan mértékben növekednek a képzési hozzájárulással az ösztöndíjazásra
felhasználható keretösszegek, hogy sem szociális, sem tanulmányi alapon
történő mentesítésre nem lesz szükség. A 15 százalékos mentességet
biztosan nem fogja az intézmény kihasználni, hiszen mint az oktatási
igazgató elmondta, a kiemelkedő tanulmányi eredménnyel több olyan
összegű ösztöndíj elnyerhető, amely mellé nem indokolt a mentesség
odaítélése. A kérdésben azonban az intézmény végleges döntést még nem
hozott.