#NotYetHistory – ez a hashtag volt hivatott népszerűsíteni az EUROCLIO 2017-es projektjét, melyhez az ISHA Budapest a Történelemtanárok Egylete támogatásával csatlakozott egy konferencia szervezésével. A konferencia 2017. december 15-én került megrendezésre az ELTE BTK Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtárában.

Az EUROCLIO (European Association of History Educators) az Európai Bizottság „A polgárok Európája” programjának támogatásával indította el a „Learning a History that is ’not yet History’” projektet, mely a kilencvenes évek délszláv háborúinak emlékezetét járja körül. A volt Jugoszlávia tagállamaira, valamint a többi európai országra is kiterjedő projekt célja, hogy történelemoktatók és történészhallgatók bevonásával kísérelje meg feltérképezni a délszláv háborúk megjeleníthetőségét a köz- és felsőoktatásban. A kezdeményezés az oktatásban viszonylag ritkán tárgyalt témák (a huszadik század nemzeti-etnikai színezetű konfliktusai, menekültügy, kisebbségi lét) tárgyalásával kíván hozzájárulni a nemzeti és helyi diskurzusok párbeszédén keresztül a múlt jobb megismeréséhez és a régió társadalmainak megbékéléséhez.

A közelmúlt eseményeinek feldolgozása, a tudományos élet nyitása a szélesebb közönség felé nem áll távol az ISHA (International Students of History Association) tagságától sem. A nemzetközi szervezet 10 szekciója kapott lehetőséget, hogy részt vegyen a kezdeményezésben, ezen belül a budapesti szekció egy konferencia szervezésével járult hozzá a projekt sikeréhez. A rendezvény fő problémafelvetése a délszláv háborúk emlékezetének töredezettsége és annak oktathatósága volt. Előadóik segítségével vizsgálni kívánták, hogy milyen csomópontok mentén sűrűsödnek a háborút elszenvedő közösségek emlékei, milyen idő- és hangsúlybeli változások figyelhetők meg, létrejöhet-e egységes narratíva, vagy egymás mellett párhuzamosan működő diskurzusok jellemzőek, és mi szükséges ahhoz, hogy a kérdéskör oktathatóvá váljon.

A folytatás a teljes cikkben olvasható