A
magyarok harmada inkább otthon marad, ha a kedvenc műsora
megy.
(Forrás: Népszabadság)

Az
európaiak nyolcvankét százaléka naponta ül le a tévé elé, és ha már
bekapcsolja a készüléket, a nézők fele több mint két órára ott is ragad a
fotelban. A képernyőhöz való ragaszkodásban ugyanakkor jelentős
különbség van a kontinens keleti és nyugati fele
között.

Kedvenc tévéműsorát a magyarok harmada nem, vagy csak
sajnálkozva hagyja ott egy másik programért. Honfitársaink ötöde elmegy
ugyan otthonról, de felveszi az adást. Egyebek között ilyen szokásokra
volt kíváncsi az a nemzetközi felmérés, amelyet a UPC megrendelésére 14
országban készítettek hatezer ember megkérdezésével.

Ami szembeötlő: bár egész Európára jellemző, hogy a
legfőbb szórakozás a televíziózás, a kontinens keleti fele jobban
ragaszkodik a képernyőhöz. Az Otthagyja-e a kedvenc műsorát? kérdésre
például a románok több mint fele válaszolta azt, hogy nem, miközben a
hollandoknak csak 23 százaléka. Bemondásos alapon amúgy a franciák
tévéznek a legtöbbet, hetven százalékuk naponta több mint két órát. A
naponta és sokat tévézők európai átlaga 54 százalék, a magyar 53
százalék. Ez némileg meglepő, a műszeres mérések alapján a világ
élvonalába tartozunk a képernyő előtt eltöltött időt tekintve. A családi
viták elkerülése érdekében a magyarok több készüléket is működtetnek:
háromból két háztartásban nem kell azonos műsort nézni. Ez
nyugat-európai felszereltség, a cseheknél például csak a lakások
harmadában villódzik egynél több készülék.

A magyarok 55 százaléka az informálódás igénye miatt
tévézik – ez európai átlag -, 43 százaléka szórakozni akar. Sereghajtók
vagyunk viszont abban az összehasonlításban, hogy menynyit akarunk
tanulni a tévéből. Nem csoda: ez az arány nálunk mindössze két
százalék.

Az európaiak, bár szívesen
informálódnak a televízióból, fenntartásokkal fogadják a látottakat. A
kontinensátlag: a nézők mindössze ötöde bízik meg teljes mértékben a
híradókban, majdnem harmaduk pedig biztos abban, hogy néha vagy
rendszeresen megtévesztik. Mi, magyarok a legszkeptikusabbak közé
tartozunk: 38 százalékunk gondolja úgy, hogy amit a híradókban lát, az
néha vagy sohasem igaz.

A nemzetközi
felmérés tartogat néhány kellemetlen meglepetést a kampánystratégáknak:
a megkérdezett magyarok negyven százalékát nagyon érdeklik ugyan a
belpolitikával foglalkozó műsorok, negyven százalékát viszont egyáltalán
nem. Nálunk jobban csak a csehek érdektelenebbek, ha politikát látnak a
tévében. Ráadásul a politikai műsorok minket befolyásolnak a
legkevésbé, a magyar válaszadók kétharmada állítja: a szavazófülkében
leadott voksa nem függ attól, hogy mit látott.

Persze a helyzet nem reménytelen. Mert például
bemondásos alapon a magyarok 68 százaléka ért egyet azzal, hogy
készülnek vallási műsorok, miközben ezeket csak 19 százalék nézi.
Ugyanakkor a magyarok 73 százaléka állítja, hogy nem érdeklik a
valóságshow-k. Ehhez képest az ilyen típusú műsorok nézettsége
rendszerint magas.