Volt
időszak Magyarországon, amikor még a homoki viperáknak is
„magyarosítaniuk” kellett, hiszen eredetileg rákosinak hívták ugyan
őket, ám volt egy bölcs vezérünk, akit pont ugyanígy hívtak. (Forrás:
hvg.hu)

Mielőtt a számtalan
viperaféle és Rákosi elvtárs között eltévednénk, a hvg.hu
megkérdezte Kozma István történészt és Farkas Tamás nyelvészt
(akik egyébként a viperák névváltoztatására is felhívták a
figyelmünket), hogy mennyire volt jellemző a névmagyarosítás
Magyarországon.

Magyarországon
350-400 ezer család életét érintették a 19-20. századi
családnév-változtatások – mondták a szakértők, akik interdiszciplináris
kutatócsoportot hoztak létre az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, több
tudományterület bevonásával a névváltoztatások tanulmányozására. (Az
alapításban részt vett még Juhász Dezső és N. Fodor János is 2004-ben,
és a kutatócsoport a Magyar Nyelvtudományi Társasággal is
együttműködik.) A 350-400 ezres adat szerepel abban a 2009 végén
megjelent tanulmánykötetben is, amelyet Farkas és Kozma szerkesztett, és
ami A családnév-változtatások történetei időben, térben, társadalomban
címet viseli. A kötet egy olyan konferencia anyagát tartalmazza, amelyen
a legkülönbözőbb tudományágak – történelem, nyelvészet, szociológia,
kultúrantropológia, irodalomtudomány – képviselői a korábban tiltott,
illetve elhanyagolt területen, a családnév-változtatások kutatásában
elért eredményeikről számoltak be.

A
névváltoztatások gyakorisága természetesen időben erősen hullámzik –
magyarázta Kozma István. Több szakaszban zajlott ez a folyamat, a XIX.
század elején kezdődött, de a kiegyezés (1867) után, különösen az
1880-as években gyorsult fel a névmagyarosítás – merthogy a változások
fő iránya mindig is a „magyarosabb” nevek felvétele
volt.

Romantikus
névadás

A XIX. század elején a
romantikus névadás dívott Farkas Tamás szerint, amikor többek közt Jókai
regényei is megihlették a magyarosítókat: e korszak termékei a
Tollhoni, a Koszorúfi, a Szerelemhegyi vagy éppen a Szentirmay nevek. Ez
utóbbi egyébként organikus, természetes úton három okból sem
keletkezhetett: először is kellett volna lennie egy Szent Irma nevű
személynek, ilyen azonban nem volt. Aztán léteznie kellett volna egy
ilyen szentnek ajánlott templomnak, és így a templomról elnevezhettek
volna egy Szentirma nevű települést. Természetesen ezek sem történhettek
meg, így a Szentirmay név természetesen nem jöhetett volna létre, ha
Jókai nem írja meg műveit, ahol Szentirmay Rudolf mellett Kárpáthy
Zoltán is feltűnik. Az utóbbi egész névbokrok „ősévé” válik, innen is
ered ugyanis Kárpáti, Kárpáthi, Kárpáthy neveink nagy része
is…