Néró gigantikus palotájának újabb részeit fedezték fel
2005. január 21. péntek, 0:00
Amatőr
barlangászok Néró egykori palotájának a közelében eddig még fel nem tárt
mozaikokra bukkanatak.
(Forrás: National Geographic)
Róma város polgármestere és egyes régészek
szerint az utóbbi idők egyik legfontosabb leletére bukkantak, melyek
abban is segíthetnek, hogy feltárják az egykori császár hatalmas
palotájának eddig ismeretlen
részeit. Amatőr barlangkutatók egy távirányítós videokamera
segítségével igen értékes mozaikokra bukkantak a hét elején Rómában.
Régészek azt feltételezik, hogy Nérónak az egykori Colle Oppio dombon
épült pompázatos palotájából vagy esteleg a hozzá kapcsolódó fürdőkből
származhatnak a mozaikok. Barlangászok és régészek egybehangzó véleménye
szerint ugyanis Néró palotájának eddig feltárt részei csupán töredékét
képezik az egykor hatalmas kiterjedésű „kacsalábon forgó”
palotának.
Az amatőr barlangászok
által most felfedezett mozaikrészleten három meztelen alak egy
erjesztőkádban éppen a leszüretelt szőlőt tapossa, egy másik fuvolázik
nekik, egy ötödik pedig a szőlőt szedi egy dézsába. A hatalmas mozaik,
melynek részleteit a barlangászok nemcsak a robotkamera segítségével
vizsgálták meg, kb. 3 méter x 2,5 méter kiterjedésű lehet. „Azt sem
tudtuk hova rakjuk a lábunkat. Attól féltünk, bárhova lépünk megsérülhet
a mozaik épségben maradt része” – nyilatkozta Marco Placidi barlangász
az olasz Il Messaggero című lapnak.
A Traianus thermái alatt megtalált hatalmas
barlangrendszer csak megrősíti a régészeket azon feltételezésükben, hogy
Néró egykori Domus Aurea-ja, azaz „aranypalotája” igazából nemcsak több
házat, hanem egész városnegyedeket foglalt magában. A Domus Aurea eddig
feltárt részletei ugyanis kissé távolabb esnek a most megtalált
boltíves palotarészektől. Mint az
közismert, Néró megalomániájának és őrültségének egyik legfőbb jele az
volt, amikor Kr.u. 64-ben felgyújtatta Rómát. A pontos indokról azóta is
vitatkoznak a történészek, egy azonban biztos: az elpusztított Róma
helyén új épületeket kezdtek el felhúzni.
Az egyik legnagyobb és legközpontibb helyen fekvő
épület volt az a palota, melyet Néró magának építettett, és amelyben
gigantikus szobra is megtalálható volt. A palota méreteiről árulkodik,
hogy annak egyik csarnokában állíttatta fel Néró azt a majdnem 40
méteres bronz szobrot, melyet a világ hét csodái közt számontartott
rhodosszusi kolosszus mintájára készíttetett magáról.
A Domus Aurea-t ugyan Nero utódai
szinte a földdel tették egynelővé, hogy Róma lakosságát és császárait ne
emlékeztesse semmi a hírhedten őrült császárra, a szobor érdekessége
azonban, hogy Néró halála után csak a szobor fejét cserélték ki mindig
az éppen aktuális császárról mintázott fejre. A Colossus Neronis,
elletétben az aranyozott stukkókkal és boltívekkel díszített palotával,
így egészen az első század végéig fennmaradt, amikor is Traianus,
mielőtt a porral tette volna egynelővé a Domus Aurea-t, elszállíttatta a
szobrot az Amphiteatrum Flaviumba. Ez az épület kapta aztán Nero
hatalmas szobráról a Colosseum nevet a középkorban.
„Ahogy Pompejt beborította a Vezúv hamuja, úgy
borította be Rómát a Krisztus utáni első század végén a törmelék” –
jellemezte az egykori Rómát Eugenio la Rocca, Róma művészeti kincsiért
felelős intendánsa. Ám úgy tűnik, hogy Néró utódainak szándéka (egyszer s
mindekorra eltörölni Néró emlékét) nem hozhatott teljes sikert.
Régészek szerint ugyanis éppen az mentette meg a teljes pusztulástól
többek között a most megtalált mozaikokat is, hogy a föld alá kerülve,
egy boltív alatt meghúzódva semmilyen további károsodás nem érhette a
képeket.
A Domus Aurea egyes
részeit egyébként már a 15. században felfedezték, amikor a krónikások
feljegyzése szerint egy fiatal művész a környéken sétálva belesett egy
föld alatti üregbe. A véletlen folytán felfedezett barlangrendszerben
aztán Néró Domus Aurea-jának részleteire bukkantak. A hely vonzotta a
művészeket – az akkor megtalált mozaikokból igen sok festő és szobrász
merített ihletet.
Michelangelóról,
Raffaellóról és Pinturicchióról, Casanováról és Sade márkiról nemcsak az
írástudók jegyezték fel, hogy meglátogatták a föld alatti barlangban
rejtőző értékes kincseket, hanem ők maguk is otthagyták kezük nyomát,
amikor nevüket belevésték a boltív kőjébe.