Több
tízezren látogatták meg a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSA) archívuma
1989 eseményeiről szóló honlapjának különböző oldalait 2009-ben.
(Forrás: Múlt-kor)

A történelmi
források közzétételéhez több intézmény, többek között a Magyar Távirati
Iroda (MTI) és a Magyar Országos Levéltár (MOL) is hozzájárult – mondta
Rév István, az OSA igazgatója. A kezdeményezés segített a
pedagógusoknak, egyebek mellett a Történelemtanárok Egyletének abban,
hogy a nekik küldött összefoglalókkal segítsék őket a rendszerváltás
tanításában, feldolgozásában – mutatott rá az 1989: volt-e? című
rendezvényen.

Szilágyi Csaba, az OSA
munkatársa elmondta: a weblapjukon szereplő szövegek ellentétes
forrásokból származnak, összehasonlítandó az ugyanarról az eseményről
szóló különböző megközelítéseket. Így párhuzamba állították a Münchenből
sugárzó Szabad Európa Rádióban (SZER) a Kossuth Rádió híreiről szóló
átiratokat az MTI által a SZER adásairól készített feljegyzésekkel,
amelyek óhatatlanul ellentétes megvilágításba helyezték az
eseményeket.

Ugyanígy összeállítást
készítettek az állambiztonsági szolgálatok napi operatív információs
jelentéseiből, amelyekben az éppen aktuális eseményekről jelentettek a
Belügyminisztérium ügynökei. Emellé odatették a honlapra az MTI által
ugyanazokról az eseményekről szóló hivatalos híreket –
folytatta.

Összeszedték és
rendszerezték azokat a nézői megnyilvánulásokat is, amelyek a Magyar
Televízió 2-es csatornájának üzenetrögzítőjére érkeztek 1989-ben.
Ezekből jól látszik, hogy akkori az emberek már úgy érezték, joguk van
beleszólni a műsorpolitikába, egyfajta görbe tükröt tartva a
társadalomnak. Több száz fotó és filmfelvétel is segít értelmezni azokat
az írott dokumentumokat, amelyek 1989 történéseiről szólnak – tette
hozzá.

Révész Béla történész arról
beszélt hogy 1989 történései nem értek véget az év utolsó napján, hiszen
az állambiztonsági iratok megsemmisítése miatt kirobbant
Dunagate-botrány már 1990 januárjára esett, amivel kapcsolatban szintén
tettek fel az OSA honlapjára dokumentumokat. A Belügyminisztérium
állambiztonsági szolgálatainak III/III-as csoportfőnökségével
kapcsolatban 27 olyan iratot sikerült feltárniuk és közzétenniük,
amelyek tanúsága szerint a szervezet vezetői azért lobbiztak, hogy az
akkoriban módosítandó alkotmány őket is ismerje el nemzetbiztonsági
szervnek.

Ehelyett az történt, hogy a
III/III-as szolgálatok munkatársainak jó részét a III/II-esek vették
át, melynek során „a munkahelyet átnevezték, de az átvettek közül
mindenki ugyanazt csinálta tovább” – fogalmazott. A történész
megvilágította: egy rendszerváltás idején keletkezett belügyminiszteri
parancs visszahelyezte azokat a normákat, amelyek alapján a
Kádár-rendszerben működtek a III/III-sok, csak immáron ezentúl a
nemzetbiztonsági szolgálatok keretei között végezték dolgukat. Utalt
arra a Tóth András korábbi titokminiszter által 2005-ben közzétett
adatra is, miszerint „a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársainak
mintegy kétharmada 1989 előtt kezdte pályafutását”.

Vágvölgyi B. András író, újságíró az eseményen azt
hangoztatta, hogy 1989-cel kapcsolatban Magyarországon megfigyelhető
volt egyfajta érdektelenség, míg Németországban vagy Lengyelországban a
rendszerváltásról a húszéves évforduló alkalmából nagy ünnepségekkel
emlékeztek meg.

Bozóki András, a
Közép-Európai Egyetem tanára arról számolt be, hogy hallgatóik is
előszeretettel fordulnak az OSA archívumához egy-egy kutatás során. Az
1989 eseményeiről szóló honlapnak azért is nagy jelentősége van, mert „a
vizuális megjelentés egyre fontosabbá válik a mai oktatásban” és a múlt
feltárásában.

OSA Archívum
»