Késhegyre
menő vita folyik a romváros egykori méreteiről és
jelentőségéről
(Forrás: Korridor)

Trója egyre több titka lepleződik le. A Törökország
északnyugati részében fekvő, régészeti ásatások nyomán elhíresült ókori
város, amelyet a Nyugat Homérosznak Krisztus előtt a VIII. században
íródott két eposzából, az Iliászból és az Odüsszeiából ismert meg, sok
titkot tartogat. Nemrégen például még homály fedte, hogy milyen nagy és
mennyire jelentős volt Trója a késői bronzkorban (Kr.e. 1750-1200),
amikor Homérosz szerint a trójai háború lejátszódott.

Manfred Korfmann tübingeni régész
professzor 15 éven át végzett ásatás után most megvonta a mérleget.

– Trója azokban az időkben nagyon jelentős volt. Nemcsak a vár
létezett, hanem hozzá tartozott a 270 000 négyzetméter kiterjedésű
alsóváros is. Trója így 13-szor nagyobb volt az eddig ismert, 11 000
négyzetméter nagyságú várnál – jelentette ki az ásatás vezetője Trójában
újságírók és régészek előtt.

Megállapítását azzal támasztotta alá, hogy megtalálta
és részben kiásta a város határában húzódó falakat. Feltárt sok
lakóházat is és különleges műholdas felvételek segítségével felfedezte
az alsóvárost. Korfmann, akit napjainkban Trója legjobb ismerőjének
tartanak, tényekkel akarja cáfolni néhány tudós és főleg tübingeni
kollégája, Frank Kolb álláspontját.

Kolb ugyanis nemrég újból felszította a tudósok „trójai
háborúját”. Korfmann szerinte félrevezeti a nyilvánosságot, amikor azt
állítja, hogy Trója nagy és jelentős város volt. Korfmann viszont, aki
biztos a maga igazában, azt állítja: többé nem lehet kétségbe vonni,
hogy létezett egy nagy kiterjedésű alsóváros is, amivel együtt Trója
lakóinak számát hétezerre lehet becsülni.

Teljes
cikk

Témához kapcsolódó
cikk: Trója
volt a legmodernebb város négyezer évvel
ezelőtt