Egyre
több az árverés, az internetes antikvárium
(Forrás:
Népszabadság)

Fordulat állt be az
antikvár könyvek piacán. Korábban nyugati antikváriusok vásároltak
nálunk olcsón régi könyveket, és otthon jóval drágábban adták el azokat.

Ma viszont ők adnak át könyvet
magyar árverésekre. A kollektív időkből örökölt, mesterségesen kézben
tartott piac és árak helyett egyre több magánbolt nyílt, a könyvekért
fizetendő összeget pedig egyre inkább a kereslet határozta meg – mondja
Márffy György, a Központi Antikvárium vezetője.

A nagy változás 1995-re tehető, amikor
nemcsak boltból, de könyvárverésből is egyre több lett. Sok régi könyv,
térkép, kézirat került elő, amelyekről gazdáik sokáig nem is tudták,
hogy értékesek. A sajtót bejárta annak idején a hír, hogy kétmillió
forintot adtak egy Ady-kéziratért. Ezután sorra kerültek elő újabbak. (A
kéziratok közül egyébként eddig egy Vörösmarty-írásért adták a
legtöbbet, tizenhétmillió forintot.) Felbukkant már középkori magyar
kódex vagy Vizsolyi Biblia is. A nyitott határok és a magas árak sok
elveszettként dokumentált értéket csábítottak haza: Amerikából például
előkerült egy Mátyás korabeli, Janus Pannonius aláírásával ellátott
oklevél.

A régi könyvek árának
emelkedése többféle változást hozott a piacon. Nem ugyanaz például a
vásárlói réteg: amíg korábban akár egy tanár is gyűjthetett könyveket,
addig ma ezt már csak a tehetősek engedhetik meg maguknak – a pénztárca
vastagsága mellett a gyűjtési szenvedélynek egyedül az szab határt, hogy
Magyarországon a folyamatos háborúk miatt sok könyv egyszerűen
megsemmisült, nagyon sok kiadásból egyetlen példány sem maradt. A másik,
hogy régen misztikus köd vette körül az antikváriumokat, csak
hallomásból lehetett tudni, ha felbukkant egy-egy értékes könyv, hiszen
magyar kiadványokról lévén szó, ellenállás-íze volt az egésznek. Mára ez
a misztikum eltűnt, csak az antikváriumok jellegzetes hangulata maradt
meg. További változás, hogy a régi könyvek lassan kiszorulnak a bolti
kereskedelemből, mert aki bevisz egy ilyet, szeretné árverésen
értékesíteni, remélve, így többet kap érte. A gyűjtők viszont pontosan
ismerik a piacot, és a nem ritka kötetekért nem hajlandók sokat
fizetni.

Az antikváriumokban így
többnyire a használt könyvek kaphatók, a skála viszont igen széles: a
néhány évtizede rekordpéldányszámban megjelent szépirodalomtól az
albumokon, lexikonokon át a ponyváig terjed. Az elmúlt években
többmilliárdosra bővült könyvpiac növekvő forgalma az antikváriumokon is
érződik: a hagyományos antikvár „környéken”, a budapesti Múzeum körúton
például több új üzlet nyílt, a Központi Antikváriumban pedig már 35
ezer kötet közül lehet válogatni.

Az
üzletág növekedése az internetes piac bővülésén is látszik: három éve
több, antikvár könyveket áruló portál is megjelent a világhálón, köztük
az egyik legnagyobb a bookline.hu. Itt 35 ezer régi és 25 ezer új címszó
közül lehet válogatni, és a nyolc beszállító antikvárium valamelyikében
az egyszer-egyszer felbukkant köteteket elő is lehet
jegyeztetni.

Márffy György szerint
az internetes vásárlás mellett nemcsak az általában öt-tizenöt
százalékos kedvezmény és a gyakori ingyenes házhoz szállítás szól.
Különösen a vidékieknek jelent előnyt, hogy nem kell utazni, mégis több
antikváriumot is végig lehet járni, és hamar meg lehet tudni, kapható-e a
keresett könyv. Talán az egyedüli hátrány, hogy – bár mindig van
egy-két fotó és ismertető a könyvről – nem lehet kézbe venni azt. A
leleményesek már ennek is megtalálták az ellenszerét: sokan a
könyvesboltban átnézik a kötetet, majd megrendelik az interneten,
kedvezményes áron.

Eredeti
cikk