A
videojáték-függőket kezelő klinika vezetője szerint tízből kilenc
játékfüggő valójában nem pszichikai problémákkal küzd, csupán nem tud
beilleszkedni a többiek közé. (Forrás: [origo])

A játékfüggőség miatt kezelésre szoruló páciensek
kilencven százaléka valójában nem is függő – állítja Keith Bakker,
Európa első és egyetlen, a játékfüggők kezelésére létrehozott
klinikájának alapítója és vezetője a BBC beszámolója szerint. A 2006 óta
működő amszterdami Smith and Jones Centerben már több száz páciens
megfordult, és az intézmény vezetője úgy látja: a játékfüggőség mögött
elsősorban nem lelki, hanem szociális problémák
húzódnak.

Ugyan az intézménybe
kerülő játékfüggők a klasszikus elvonási tüneteket produkálják, csak az
ezekre alkalmazott, absztinencián alapuló kezelés csak a páciensek 10
százalékánál bizonyult célravezetőnek, akik másfajta függőségben is
szenvednek, például isznak vagy drogoznak is. A kezelés során a legtöbb
játékosról kiderül, hogy nem elvonásra van szüksége, hanem társaságra.

A klinikán a társas aktivitásra
épülő és a kommunikációs képességet fejlesztő gyakorlatokkal segítik
ezeknek a játékfüggőknek a közösségbe való beilleszkedését – mondta el
Bakker. A legtöbben azért menekülnek a napi több órás videojátékba, mert
a valódi közösségekben frusztráló élményekben volt részük, például
cikizték, bántották őket társaik. Aki ilyen helyzetben van, az
interneten keresztül játszható videojátékokban könnyen elfogadásra
talál.

A gyerekek vagy a fiatalok
nem azért lógnak órákon keresztül a gépen, mert elvonási tüneteik
lennének, hanem azért mert ezt választották – mondta el Bakker. A
játékosok gyakran tisztában is vannak azzal, hogy amit tesznek, az nem a
legjobb megoldás, de maguktól nem látnak más lehetőséget.

A szakember szerint a szülők,
tanárok feladata, hogy eltérítsék a fiatalokat a túlzásba vitt játéktól
azzal, hogy kommunikálnak velük, segítenek a problémáik megoldásában, és
alternatívákat kínálnak fel számukra. Az online játékosok 87 százaléka
azonban már felnőtt korú, így ők nem is számíthatnak szülői segítségre –
hívta fel rá a figyelmet a klinika vezetője.

Az 1999-ben az amerikai Columbine középiskolában
elkövetett mészárlás után sokan úgy vélték, a két lövöldöző diákot, akik
12 társukat és egy tanárukat gyilkolták meg, az agresszív videojátékok
is motiválták tettükben. A holland klinika kutatásai szerint a düh és a
tehetetlenség érzése megelőzi az agresszív játékot, ami inkább csak
tünete ennek, igaz, előfordulhat, hogy a hasonlóan érző gyerekek az
ilyen játékokban találnak egymásra. Bakker szerint ilyen esetekben is
felnőttek felelőssége lenne, hogy a fiatalok problémáit gyökereiben
számolják fel – a megfelelő odafigyeléssel.