A
középiskolai pedagógusoknak csupán egy százaléka vállalna egy-két évnél
hosszabb ideig tartó tanári munkát külföldön – derül ki a Felvételi
Információs Szolgálat felméréséből, amelyben 297 érettségit adó
középiskola 2164 pedagógusa vett részt.
(Forrás: MTI)

A budapestiek ambiciózusabbak a vidékieknél, hét
százalékuk tervez 1-2 hónapos kiküldetést, míg a vidékieknél ez az
arány négy százalék. A budapestiek 88 százaléka, a vidékiek 92 százaléka
egyáltalán nem vágyik külföldi tapasztalatokra.

A válaszadó igazgatók egyike sem tervez hosszabb
külföldi munkavállalást. Az osztályfőnökök átlagosan öt százalékban
terveznek 1-2 hónapos külföldi szakmai gyakorlatot. Egy-két éves
munkavállalás tekintetében a legaktívabbak a továbbtanulásért felelős
igazgató-helyettesek és szaktanárok, közülük nyolc százaléknyian
szándékoznak külföldön munkát vállalni, és átlagosan is ők a
legaktívabbak – olvasható az MTI-hez eljuttatott
tájékoztatóban.

Több éves
kiküldetést a 9-esek osztályfőnökei terveznek leginkább. Leginkább a 27
és 37 év közötti tanárok aktívak rövid távú és hosszabb távú külföldi
tartózkodás kérdésében is.
A külföldre készülő pedagógusok 36
százaléka szeretne Németországban tanítani, 22 százalékuk pedig
Ausztriát részesíti előnyben.

A
tanárok 6 százaléka tartana Írországban, Olaszországban, illetve
Spanyolországban órákat. Franciaország és Hollandia a pedagógusok 5
százaléka számára vonzó ország. Említették még Belgiumot, Svédországot,
Finnországot, Görögországot, Portugáliát.

A 2005-ben még a legkedveltebb úticél az Egyesült
Királyság volt: itt visszaesés tapasztalható, a pedagógusok 18 százaléka
tervez csak angol nyelvterületen munkavállalást.

A dunántúli és dél-alföldi pedagógusok
szignifikánsabban többen választanának német nyelvterületen munkát. A
külföldi munkát leginkább a budapesti tanárok terveznek mind német, mind
angol nyelvterületen.

A válaszadó
tanárok 58 százaléka nyilatkozott úgy, hogy valamilyen szinten beszél
angolul, azonban nyelvvizsgával kevesebben (31 százalék) rendelkeznek.
Felsőszinten a pedagógusok 13 százaléka beszél, államilag elismert
nyelvvizsga bizonyítvánnyal 10 százalékuk rendelkezik.