Az idei középszintű történelemérettségin a választható esszékérdések között szerepelt a jobbágyfelszabadítás, a rendszerváltás, az alkotmány és Mátyás király. A hvg.hu történelemtanárokat kérdezett arról, szerencsés-e bő egy héttel az új alkotmány aláírása után az alkotmányozást is bevonni az érettségibe. A TTE részéről Miklósi László válaszolt. (Forrás: hvg.hu)

Muhi csata, második világháború, ellenreformáció, Magyarország 18. századi társadalma, az Egyesült Államok történelme: az idei középszintű történelemérettségi első – egyszerű, rövid választ igénylő – részében ezek a témák is felbukkantak. A szöveges, kifejtendő esszéfeladatok között a jobbágyfelszabadítás, a rendszerváltás, az alkotmány és Mátyás király szerepelt.

Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke a hvg.hu-nak elmondta: az alkotmányokra (a rendszerváltás előtti és az 1989-ben módosított alkotmányra – a szerk.) vonatkozó kérdés, bár jogszerű volt, mégsem szerencsés idén az új alkotmány miatt – a jelenlegi átmeneti helyzetben – az érettségiben szerepeltetni.

A Történelemtanárok Egylete az illetékesektől már korábban megkérdezte, hogy tervezik-e az alkotmányozást bevenni az idei érettségibe. Akkor ezt a választ kapták: „A ma hatályos érettségi követelmények (2005-ös érettségi követelmények) két témakörben is lehetővé teszik az alkotmányról való kérdezést, az egyik a 12.1. alapvető állampolgári ismeretek, a másik a 12.4. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság.”

Miklósi ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az alkotmányok nagyon fontosak az oktatásban, és tanítani kell őket, illetve tanulniuk kell róluk a diákoknak. Két év múlva már az érettségin is történelmi kontextusba helyezve lenne szerencsésebb erről kérdezni a tanulókat – tette hozzá.

Edényi László történelemtanár, a Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója arról beszélt a hvg.hu-nak, hogy az alkotmányozással kapcsolatos feladat nem okozhatott gondot a felkészült diákoknak, akiknek nem politikai nézeteikről, nem az aktuális, új alkotmányról kellett véleményt kifejteniük, hanem az 1989-es módosítás és az 1949-es alkotmány szövegét kellett összehasonlítaniuk. Ennek kapcsán Edényi hangsúlyozta, hogy ez választható feladat volt, és azok a diákok lehettek előnyben, akik tanárukkal eljutottak idáig a tananyagban.

Edényi egyébként éppen áprilisban tanította ezt az anyagrészt a Zrínyi Gimnázium végzőseinek, felhívva a diákok figyelmét az új alkotmány megszületésére. Hangsúlyozta a tanításkor azt is, hogy az új alkotmány csak 2012. január elsejétől lép majd életbe. Ami a 89-es és a 49-es szövegek összehasonlítását illeti, Edényi elmondta, hogy a diákoknak a megfogalmazás finomságaira kellett ügyelniük. Így tehát a 49-es alkotmány „a nép érdekeinek megfelelően” biztosította a szabadságjogokat, a 89-es módosítás viszont feltétel nélkül mindenkire kiterjesztette az alapvető jogokat, megkülönböztetés tehát ebben az alkotmányszövegben már nincs.

[…]