Elfelejtettük azokat a magyarokat, akik külföldön váltak világhíressé. Gábor Zsazsa és Lugosi Béla neve talán ismerősen cseng, de Pavlics Ferencé vagy Szilárd Leóé a többségnek semmit nem mond.

Világszerte tisztelettel és megbecsüléssel emlegetik számtalan magyar író, filozófus, tudós és művész nevét, akikről viszont itthon a legtöbben azt sem tudják, kicsoda. Az Egyesült Államokban Szilárd Leó, a nukleáris lánc­reakció, vagyis az atomreaktor és az atombomba gyakorlati megvalósíthatóságát bizonyí­tó tudós életéről Atomi címen Broadway-musicalt mutatnak be, itthon viszont legfeljebb annyit tudnak róla, hogy fizikus volt. Ennek okát a történész a tudatos történelemhamisításban látja.

– Azt, aki elhagyta Magyarországot, az egypártrendszer időszakában disszidensnek nevezték és bűnösként kezelték – magyarázta Lőrincz László, a Történelemtanárok Egyletének tagja, a tévhiteket és elfele­detteket bemutató tenyleg.hu szerkesztője. – De vannak ellenpéldák is: a szocializmus időszakában Asbóth Oszkárt kiáltották ki a helikopter feltalálójának, miközben az Amerikában élt orosz gépészmérnök, Igor Szikorszki érdemei sokkal jelentősebbek.

A szakember szerint az emberi emlékezet „lustasága” is oka, hogy megfeledkezünk nagyjainkról. – Akiket a szakmai emlékezet nem tart fontosnak, azokat könnyebben elfelejtik. Teller Ede például a rendszerváltást követően hazalátogatott, politikai nyilatkozatokat is tett, így sokkal jobban emlékeznek rá, mint az elméleti felfedezést jegyző Szilárd Leóra.

A Bors a teljesség igénye nélkül összegyűjtött néhány jeles elmét, akinek a neve a világon mindenütt ismerősen cseng, kivéve saját szülőhazáját.

Autózás a Holdon

Pavlics Ferenc a főtervezője az 1971-ben a Hold felszínét kutató holdjárónak. Pavlics 1928-ban született Sárvár mellett, Balozsameggyesen. Budapesten, 1950-ben vette át gépészmérnöki diplomáját, hét évvel később viszont már a General Motors (GM) kutató részlegén, Detroitban dolgozott. A GM Santa Barbara-i kutatóintézetébe 1961-ben helyezték át, ahol vezető mérnökként vett részt a bolygók felszínén közlekedő terepjárók fejlesztésében.

Ő volt a műszaki igazgatója az Apollo program hasonló kutatásának, amelynek sikereként a holdi talajviszonyokra tervezett terepjáró 1971-ben a Hold felszínén gurulhatott speciális kerekein. 1971-ben NASA-díjat kapott. Kapcsolatot tart szülőhazájával. A budapesti Műegyetemen 2000-ben arany-, 2010-ben pedig gyémántdiplomát kapott. A Magyar Mérnöki Kamara 2010-ben tiszteletbeli tagjává választotta. Santa Barbarán éli aktív nyugdíjaséveit.

Angol díjat neveztek el róla

Londonban ítélik oda a Lakatos-Awardot (díjat) azoknak, akik a filozófiatudományok területén maradandót alkottak. Ahogyan tette ezt a névadó, az 1922-ben Debrecenben született Lakatos Imre. A Lipsitz néven született fiatalember szüleit 1944-ben deportálták, ezért ő nevet változtatott, majd 1956-ban Ausztrián át el is hagyta az országot, és 1957-től már az angliai Cambridge-ben adta ki Bizonyítások és cáfolatok.

A matematikai felfedezés logikája című értekezését, ami áttörésnek számított a ma­tematikafilozófiában. Sosem kapta meg az angol állampolgárságot. Londonban, 51 évesen halt meg agyvérzésben. Munkája nagy része kéziratban maradt fenn, amit csak halála után publikáltak.

Az atomfelhasználás atyja

Szilárd (Spitz) Leó a Terézvárosban született, 1898. február 11-én. A Budapesti Műszaki Egyetemen kezdte meg tanulmányait, de már 21 évesen Berlinbe költözött, onnan Londonba, majd az Egyesült Államokba ment. A neutronhasadás jelentőségét felismerve Albert Einsteinnel együtt levelet írt Rooseveltnek, amelyben figyelmeztették az elnököt, hogy veszélyes, ha először a náci Németország fejleszt ki atombombát.

A Manhattan-terven Teller Edével dolgozott. A német fegyverletétel után viszont minden tekintetben az atombomba bevetése ellen érvelt. Kaliforniában hunyt el, 1964-ben.

A Ford magyar nagyágyúja

A Ford T-Modell egyik főtervezője 1881-ben, Makón született. A szegény családból származó Galamb József műszaki rajzolóként dolgozott a diósgyőri vasműben, amikor elhatározta: eljut az 1904-es autó-világkiállításra St. Louis­ba. A Fordhoz 1905-ben szerződött le műszaki rajzolónak. Az ő találmánya volt az elsőként a T-modellnél alkalmazott bolygóműves sebességváltó és a levehető hengerfejű motor.

Galamb vezetésével tért át az üzem 1913-ban a mozgó összeszerelő-szalagon történő sorozatgyártásra. Galamb sosem felejtette el a gyökereit, 1921-ben ösztöndíjat is alapított tehetséges makói diákok számára. A politikai változások később elvágták családjától. A szíve vitte el 1955-ben.

Bíró a golyóstoll névadója

Angolul a golyóstoll neve biro (bájró), mert ezt a mindennapi eszközt Bíró László József, az 1899. szeptember 29-én, Budapesten született újságíró találta fel. Az első golyóstollat 1938-ban még a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróság jegyezte be, de a zsidóüldözések miatt már Argentínában folytatta a munkát.

Az itt kapott elismerésbôl vett egy Bugatti sportkocsit, de elégedetlen volt a mechanikus váltóművel, ezért tökéletesítette, és feltalálta az első automata váltót. Egy dollárért adta el az Opelnek. Nevéhez köthető a golyós dezodor és a hőenergiát felhasználó mosógép is. Buenos Airesben halt meg 1985-ben, sírkövén a Ladislao José Biro név áll.