A
középiskolai tanárok egyharmada nincs tisztában a bolognai átállással
kapcsolatos változásokkal a Felvételi Információs Szolgálat felmérése
szerint.
(Forrás: origo/MTI)

Az
új felsőoktatási rendszert leginkább az igazgatók és a továbbtanulásért
felelős oktatók értik. A középiskolai tanároknak csupán öt százaléka van
tisztában a bolognai folyamattal kapcsolatos változásokkal, 42
százalékuk nem ismeri a részleteket, 20 százalékuk nem látja hatásukat a
jövőre nézve, 34 százalékuk pedig alig vagy egyáltalán nem ismeri a
rendszert – derült ki a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ)
felméréséből.

A vizsgálaton 317
középiskola 2 286 pedagógusa vett részt. A magyar felsőoktatási
rendszerben várható változásokkal leginkább az igazgatók és a
továbbtanulásért felelős tanárok vannak tisztában. Mindkét csoport
tagjainak 15 százaléka nyilatkozta, hogy teljes mértékben ismeri a
változásokat, körülbelül 38 százalékuk jártas a témában, de nem látják
tisztán a jövőképet.

Nagy
vonalakban az igazgatóhelyettesek 43 százaléka is képben van a
változásokkal kapcsolatban, de a jövőt ők sem tudják pontosan
elképzelni. A gimnáziumi
osztályfőnökök és szaktanárok között
magas azok aránya – körülbelül 30 százalék – akik alig vagy egyáltalán
nem ismerik a változásokat. Nők és férfiak ebben a tekintetben nem
különböznek, ahogy nem tapasztalható jelentős eltérés a vidékiek és
budapestiek között sem.

A már
bevezetett reformokkal kapcsolatban a pedagógusok kritikákat is
megfogalmaztak. A tanárok 36 százaléka csak részben ért egyet a 2005-ben
bevezetett kétszintű érettségivel. A középiskolai oktatók 44 százaléka
leginkább azt kifogásolja, hogy középszintű érettségivel is be lehet
kerülni a felsőoktatásba, nem tették kötelezővé az emelt szint
teljesítését az egyetemek.

A
megkérdezettek sokkal jobb színben látják az Európai Felsőoktatási Tér
intézményeit, mint a magyar felsőoktatás egyetemeit, főiskoláit. Egyedül
a szakmai színvonal szempontjából értékelték a válaszadók valamivel
jobbnak a magyar felsőoktatást a külföldinél.