A 17-18
évesek több mint harmada egyáltalán nem vesz a kezébe újságot. Akik
olvasnak, azok jelentős része csak a bulvársajtót részesíti
előnyben
(Forrás: Origo)

A 17-18
évesek több mint harmada egyáltalán nem vesz a kezébe újságot. Akik
olvasnak, azok jelentős része csak a bulvársajtót részesíti előnyben –
derül ki a Felvételi
Információs Szolgálat felméréséből. A középiskolások jelentős
részének szövegértési gondjai vannak, nem fogják fel a cikkek értelmét,
és hamar elveszítik a türelmüket. A 18-19 évesek, akik már szavazhatnak,
a barátaik, ismerőseik véleménye alapján döntenek, mert az alapvető
tényekkel sincsenek tisztában. 

A magyar fiatalok jelentős része nagyon ritkán, vagy soha
nem vesz a kezébe újságot – derül ki a Felvételi Információs szolgálat
felméréséből. Katona Renáta, a FISZ kutatás-vezetője elmondta, hogy
leginkább arra voltak kíváncsiak, hogy mely csatornákon keresztül lehet
elérni a fiatalokat. Kiderült, hogy az országos napilapokon keresztül
semmiképpen nem. A 17-18 évesek több, mint harmada egyáltalán nem vesz a
kezébe újságot. Akik olvasnak, azok jelentős része a bulvársajtót
részesíti előnyben, a vidéki fiatalok körében viszonylag népszerűek a
megyei napilapok is. A televíziók között a kereskedelmi csatornák
vezetnek, a közszolgálati adó a legutolsó, ahova a középiskolások
kapcsolnak.

Katona Renáta szerint
nem az a probléma, hogy a fiatalok nem érdeklődnek, hanem, hogy nem a
megfelelő módon tálalják nekik a híreket. „A hosszú riportokat,
publicisztikákat nem tudják értelmezni, csak a tíz soros bulvárhíreket” –
állítja. A kutató szerint a középiskolások jelentős részének alapvető
szövegértési gondjai vannak, nem fogják fel a cikkek értelmét, és hamar
elveszítik a türelmüket.

Magyarországgal ellentétben Angiában több mint 3 millió
fiatal minden nap olvas újságot, 77 százalékuk pedig legalább hetente
egyszer. A megkérdezettek naponta körülbelül 30 percet töltenek
újságolvasással, és egy-egy sajtóterméket körülbelül 3 alkalommal
vesznek kézbe. Angliában a fiatalok körében az újság a leggyakrabban
fogyasztott médiatermékek közé tartozik. Katona Renáta úgy gondolja,
hogy az iskola jelentheti a megoldást a problémára. „Nálunk a
középiskolákban nem olvastatnak újságot a diákokkal. Sokan a bölcsész
felvételin szembesülnek először azzal, hogy nem tudják, milyen
folyóiratok, milyen újságírói műfajok vannak”. A kutató szerint nem
elég, ha a könyvtárban megtalálják a napilapokat a diákok. „Az orruk elé
kellene tenni. Kirakni a portára, bevinni az órákra” – javasolja.
Katona Renáta szerint az egyre elterjedtebb médiaórákon meg lehetne
tanítani újságot olvasni a diákokat. Sokat segíthet az internet is, mert
a felmérésből kiderült, hogy a fiatalok a hírek rövidsége mellett
gyorsan szeretnének információhoz jutni, nincs kedvük átlapozni egy húsz
oldalas újságot.

A napilapok
ismerete többek között azért lenne fontos, mert a 18-19 évesek már
szavazhatnak. Nincs elég ismeretük a politikáról, vagy az olyan
kérdésekről, melyeket például a közeljövőben a népszavazáson tesznek fel
nekik, ezért többségük el sem megy szavazni, vagy a barátok, ismerősök
véleménye alapján dönt. A Fisz tapasztalatai szerint legritkábban a
tények, sokkal inkább az érzelmek és a környezet véleménye
számít.