Hazánk
az elmúlt tíz évben rendre rosszul teljesített a különböző információs
társadalmi mutatókat nézve. Nemzetközi összevetésben a sereghajtók közé
tartozunk. (Forrás: [origo])

Régen
nyílt utoljára olyan jó esélyünk a felzárkózásra, mint amilyet uniós
csatlakozásunk, illetve az ipariból információs korszakba való
átmenet kínál – áll a Budapesti Műszaki Egyetem Információs
Társadalom-és Trendkutató Központ (ITTK)
jelentésében.

A Vnegyed korábban már beszámolt arról,
hogy az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) felmérése
szerint a magyar IT-piac szerkezete egészséges, bár a régió
legszerényebb (2,8 százalék) növekedését produkálta az elmúlt
években.

Az ITTK elmúlt tíz
évet érintő elemzése szerint az időszak IT-szemszögből nem volt
sikeres. Bár az intézményrendszer kialakult, az infrastruktúra is
kiépült, a jelenlegi helyzet ellentmondásos. Az intézményrendszer
helyenként „hézagos”, az infrastruktúra pedig „lukacsos”, mindkét
területen van még mit tenni. A februárban tíz éves ITTK szerint
az évtized folyamán létrejöttek a tudományos kutatás keretei
is, sok civil kezdeményezés is született. Az elemzés szerint a
politika nem vette elég komolyan az információs társadalom kérdését. A
politikusok máig nem ismerték föl, hogy az jóval több
technológia-politikánál vagy
infrastruktúra-építésnél.

A terület
állami fejlesztését végre nem hajtott stratégiák, torzóban maradt
intézményrendszer és forráshiányos működés jellemezi. Az
e-közigazgatással kapcsolatban a jelentés leírja, hogy e-területen ugyan
meghonosodtak a számítógépek, a modern kommunikációs eszközök és
kiépült az alapinfrastruktúra, ám a nagy felhasználói tömegek ma is
hiányoznak. Az ország úton van a régről ismert sorbanállós bürokratikus
hivatali ügyintézés és az ügyfélközpontú, új kommunikációs eszközökön
alapuló hatékony és olcsó közigazgatás között – de még nem
tudni, hogy hány megálló van közben, és, hogy át kell-e majd valahol
szállni.

A kutatás-fejlesztés kapcsán a jelentés úgy
véli, hogy „a magyar kreativitás nem lett vezérlő csillaga a
rendszerváltozás utáni gazdasági fejlődésnek. A vállalatok máig nem elég
innovatívak, a K+F költés alacsony és rossz szerkezetű, a kialakult
pályázati struktúra rugalmatlan, az Magyar Tudományos Akadémia reformra
szorul, és nincs a területért felelős erős intézmény. Az
alapinfrastruktúra azonban adott, az innovációs járulék rendszere is
reményre adhat okot, a beváltásához azonban tartós építkezésre van
szükség.”

A jelentés szerint a magyar kultúra
digitális vízválasztó mentén szakadt ketté. Fokozatosan egyre többen
vannak, akik használják az új kommunikációs eszközöket. Az internet és a
számítógép egyre kevésbé szubkultúra, lassacskán a többségi kultúra
alapvető részévé válik, ahogyan a mobiltelefon már régen az. Az online
kultúrával a társadalom egyre nagyobb része kerül közvetlen kapcsolatba,
az internet mára kitört az egyetem és az üzlet kezdeti fennhatósága
alól és a web 2.0 térhódításával a tömegek mindennapos aktivitásává
vált. Az ITTK szerint a digitális esélyegyenlőség több mint szociális
kérdés, a rászorulók számára meghatározza az életminőséget és a munka
erőpiaci integráció egyetlen igazi eszköze.

Végül a
jelentés kitér arra, hogy az új gazdaság terén kialakult egy alapvető
dilemma: hogyan lehet a fejletlen belső piac ellenére erős gazdaságot
építeni? Az informatikai beruházás ugyanis ma már nem versenyelőny,
hanem a versenyképesség alapja. Ezen a téren azonban Magyarország
sereghajtó az OECD országok között. De nemcsak a lakosság, hanem a
vállalkozások is keveset költenek erre, sőt Európa is lemarad a világ
más részeihez képest. Bár a magyar exportban az IT-termékek aránya
impozáns, az export volumene nem tekinthető magasnak –
tartalmazza az ITTK elemzése.