Most egy
amatőr brit régész azt állítja, hogy nem a mai Ithaki szigetén volt a
Homérosz által emlegetett ősi Ithaka.
(Forrás: National
Geographic)

Görögország nyugati
partvidékén, a Jón-tengerben fekszenek azok a szigetek, amelyek
évtizedek, évszázadok óta vonzzák a Homérosz-rajongó műkedvelő
régészeket. A híres Schliemann, a német amatőr archeológus – aki Tróját
és a mükénéi emlékek jelentős részét feltárta –, például a mai Ithaki
szigetén egyszer már megtalálni vélte Odüsszeusz királyságának
székhelyét (ha egyáltalán létezett Odüsszeusz, illetve az ő
„birodalma”).

Schliemann és/vagy
Odüsszeusz nyomában

Schliemann
felfedezéséről később kiderült, hogy a Kr. e. II. évezred közepén,
körülbelül Kr. e. 1600-tól 1200-ig tartó mükénéi kornál jóval fiatalabb,
egész pontosan Kr. e. 8. századi leletekről van szó. (Egyébként
érdekes, hogy Homérosz körülbelül ebben az időben, a nyolcadik században
szerezte az Odüsszeiát és az Íliászt, ha egyáltalán ugyanannak a
költőnek a művei ezek a fantasztikus irodalmi alkotások.) Más források
szerint viszont igenis találtak mükénéi kori leleteket a mai Ithakin is,
ám ezek túlzottan kicsi településekre utalnak. Ezek közül egy sem
lehetett tehát egy királyság központja.

A régészek azonban már hosszú évtizedek óta úgy sejtik,
hogy nem is a mai Ithaka a görög eposz, az Odüsszeia egyik helyszíne,
hanem vagy Lefkáda (Lefkász) szigete, vagy pedig az Ithaki közvetlen
közelében lévő Kefalinía.

Az
útikönyvek is bizonytalanok

Forgács
András görög útikönyveiben például szépen követhető a régészet
fejlődése: az 1979-ben megjelent „Görögország” című leírásában (amelyet
társszerzőként Szabó Miklós jegyez) még inkább Lefkászt tartja
elképzelhetőnek a szerző alternatív helyszínként, az 1998-as „A görög
szigetvilág” című kiadványban viszont már inkább Kefalinía szerepel
esetleges „mitológiai Ithakaként”. Ez utóbbin 1992-ben újabb ásatások
zajlottak, amelyek egyre valószínűbbé teszik, hogy inkább ide
helyezhetők a mitológiai események.

De miért is kutatnak a régészek a mai Ithakin kívül?
Egyszerűen azért, mert Homérosz leírása Odüsszeusz legendás
királyságáról egyszerűen nem illik erre a mostani helyszínre. Egy brit
menedzsment-tanácsadó, aki hobbijának a régészetet tartja, most meglepő
teóriával állt elő, amelyet máris több szaktekintély támogat. Robert
Bittlestone irodalmi, földtani és régészeti adatokat vetett egybe
űrfelvételekkel, és így szerinte egyértelmű, hogy az ősi Ithaka nem más,
mint a mai Kefalinía egy része, Paliki, ahol a britek szerint
fellelhető huszonhat olyan helyszín, amelyet Homérosz leírt.
(Bittlestone már 1998-ban is megfogalmazott hasonló elméletet, de azt
akkor még nem tudta ilyen alapossággal alátámasztani.)