Egy
nemzetközi tudományos vizsgálat szerint összesen négy, mintegy 1000
esztendővel ezelőtt élt nő volt a ma élő nyolc millió askenázi – azaz
közép-és kelet európai – zsidó mintegy 40 százalékának felmenője anyai
ágon.
(Forrás: National Geographic)

DNS-vizsgálatok alapján egyértelművé vált, hogy mintegy
3,5 millió askenázi zsidó e négy asszonynak a leszármazottja, s ez
lényegében meg is felel a zsidó nép vándorlásával kapcsolatos írásos
dokumentumoknak, illetve legendáknak. Az askenázi zsidók körülbelül ezer
éve vándoroltak el a Közel-Keletről. „A vizsgálat során, amelybe 67
nemzet több mint 11 ezer polgárát vonták be, az úgynevezett
mitokondriális DNS-t, a sejtanyagcserében, illetve az
energiaháztartásban fontos szerepet játszó, nagyrészt fehérjékből álló
szemcséket vizsgálták” – írja az American Journal of Human Genetics című
folyóirat. A kutatást Karl Skorecki professzor vezette haifai
Technion-Israel Institute of Technology kutatócsoportja
végezte.

A mitokondriális DNS
lényeges tulajdonsága, hogy anyai ágon öröklődik, és csak elvétve, s
akkor is jól meghatározható rendszer alapján mutálódik. Ezért alkalmas
az idők folyamán bekövetkezett genetikai változások nyomon
követésére.

A kutatók
megállapították, hogy az askenázi zsidó nőkre jellemző mitokondriális
DNS tulajdonképpen ismeretlen az európai nem zsidó származásúak körében,
és a szefárd, vagyis a Közel-Keleten élő zsidók körében is csak csekély
arányban fordul elő. Ez utóbbi viszont így is bizonyítja az askenázi és
a szefárd zsidók közös származását.

A vizsgálatot végző kutatók szerint körülbelül egy
évezreddel ezelőtt, a közel-keleti térségben létezett egy meghatározott
genetikai közösség, és a ma élő askenázi zsidók mitokondriális DNS-e
egyértelműen e közösség négy asszonyának genetikai örökségét
hordozza.

E négy asszony, vagy
leszármazottaik a későbbiekben eljutottak Európába, és ott – valamikor a
13. század táján – egyfajta demográfiai robbanás következett be e
családoknál. A demográfiai folyamatok számítógépes modellezése nyomán a
vizsgálat kiderítette: a négy, tágan értelmezett nagy család lélekszáma a
13. századi 30 ezerről a második világháború előtti évekre 9 millióra
nőtt.

A genetikusok előszeretettel
tanulmányozzák az askenázi zsidókat. Ennek oka, hogy tradicionálisan a
közösségen belül házasodtak, így évszázadokon keresztül őrizték
genetikai érintetlenségüket. Ennek következtében több, recesszíven
öröklődő betegség előfordulási gyakorisága is magasabb
körükben.

A mostani kutatást vezető
Skorecki professzor is több genetikai vizsgálatot végzett már a zsidók
körében. Nemzetközi hírnévre akkor tett szert, amikor 1997-ben genetikai
bizonyítékokat talált arra nézve, hogy a papi tisztséget betöltő
koheniták, akik generációról generációra adták át hivatásukat, mind egy
férfi leszármazottjai. Ez a felfedezés egybevág azzal a vallásos
feltételezéssel, hogy a koheniták Áron utódjai. A Biblia szerint Áron
főpapi tisztséget töltött be és Mózes idősebb testvére volt.