Napóleont
nem brit fogvatartói mérgezték meg – a francia császár haláláról
elterjedt legendát olasz kutatók cáfolták meg tudományos bizonyítékok
alapján. (Forrás: hvg.hu)

A száműzött Bonaparte Napóleon
1821-ben Szent Ilona szigetén hunyt el. A halottkém jelentésében az
állt, hogy az 51 éves uralkodóval gyomorrák végzett. De az arzénmérgezés
legendája szinte nyomban lábra kapott, mondván az angolok mérgezték
meg, hogy ne térhessen vissza a hatalomba. Az utóbbi évtizedek
tudományos kutatásai alá is támasztották a gyilkosság verzióját, mert
veszélyes mennyiségű arzént találtak a császár szervezetében.

 
Az olaszországi Paviai Egyetem tudósai a
legenda nyomába eredtek, és ismét alaposan megvizsgáltak minden olasz és
francia múzeumban kiállított császári hajszálat, amelyek Napóleon
életének különböző szakaszaiból származtak. Kellett még egy atomreaktor,
hogy a korszerű radioaktív módszerekkel pontosan meghatározhassák,
mennyi arzén is volt a maradványokban. De ennél is tovább mentek: a
császár kortársainak hajszálait is elemzés alá vették, és az
összehasonlításkor megdöbbentő eredményre
jutottak. 
 
„Az eredmény?
Szerintünk nem mérgezték meg, ugyanis Napóleon haja ugyanannyi arzént
tartalmazott, mint a kortársaié” – fedte fel a döntő
bizonyítékot a tudósok keddi közleménye, amelyet az egyetem honlapján
publikáltak.
 
A tanulmány a begyűjtött
minták alapján megállapította, hogy az 1800-as évek elején élők
szervezete százszor több arzént tartalmazott, mint a napjainkban élőké.
Ezért elsősorban a korabeli enyvek és festékek okolhatók, amelyek
súlyosan szennyezték a környezetet és magas arzéntartalmuk miatt
mérgezték az embereket.
 
Volt egy olyan
teória is, amely azt állította, hogy Napóleont a Szent Ilona-i szállását
csinosító tapéta ragasztója mérgezte meg lassacskán, ám most ez a
hipotézis is megdőlt, mivel a paviaiak utána jártak, hogy éppen életének
ebben az utolsó szakaszában nem növekedett különösebben szervezete
arzénszintje. „Nyilvánvaló, hogy nem beszélhetünk többé
mérgezésről, csupán az arzén folyamatos beépüléséről” –
szögezték le határozottan a kutatók.

 
Napóleon először az olaszországi Elba
szigetén raboskodott az elbukott orosz hadjárat után. Onnan azonban
visszatért Franciaországba, és végül 1815-ben, a waterloo-i csatavesztés
után száműzték a brit fennhatóság alatt álló Szent Ilona szigetére.