A Magyar
Nemzeti Múzeum a Régészeti és Művészettörténeti Társulat Digitális
Műhelyének keretében 2010. január 14-15-én ismét megrendezi a „Múltunk
jövője” című múzeumi informatikai konferenciát. (Forrás:
Múlt-kor)
Az emlékanyag
digitalizálása a magyar múzeumok számára is óriási kihívást jelent.
Egyrészt a szakma a mai napig nem alakította ki az erre vonatkozó
szabványokat, másrészt a gyűjteményekben található tárgyak mennyisége és
sokfajta volta alapos körültekintést igényel. A digitalizálás
szempontjából lényeges, hogy a természet és az emberiség keletkezésének
és fejlődésének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi és egyéb
bizonyítékait, valamint a művészeti alkotásokat befogadó, a köz érdekére
számot tartható gyűjteményekben mindenki számára biztosítani kell a
hozzáférést.
A most megrendezésre
kerülő tanácskozás során a szakemberek arra a kérdésre szeretnének
válaszokat keresni, hogy milyen út áll a hazai múzeumi anyag
digitalizálásai előtt, mit tanulhatnak az eddig elért eredményekből, és
az intézmények milyen módszerekkel, megoldásokkal, szabványokkal és
célkitűzésekkel jelenhetnek meg a virtuális térben, és válhatnak a
kulturális örökség online tárházaivá.
A rendezvényen külföldi szakemberek ismertetik majd
tapasztalataikat a hazai közönséggel, így a megnyitó után Jean Paul
Bessieres-Orsoni, a francia Agence photo Réunion des Musées Nationaux
vezetője történeti fotó- és tárgyanyaguk digitalizációjának
tapasztalatairól tart majd előadást, amelyben az ottani, különösen
értékes, és egyedülálló módon feldolgozott, és kutathatóvá,
böngészhetővé illetve elérhetővé tett gyűjtemény virtualizációjáról
beszél majd. Bessieres-Orsoni előadása azt is bemutatja majd, hogy a
múzeumok miként jelenhetnek meg az érdeklődők mindennapi életében, és
válhatnak kiemelten értékformáló erővé.
A magyar közönség ezután a bécsi Wien Museum
munkatársától, Frauke Kreutlertől hallhat az ottani digitális
gyűjtemények létrehozásáról, az ötlet megszületésétől egészen a
kivitelezésig. Az előadó a saját kollekciójukban található hat, teljesen
különálló adatbázis egyesítéséről, illetve az ebben nyilvántartott
közel egymillió adat kezelésével járó tapasztalatokról beszél
majd.
Az ezt követő hazai előadások
során a résztvevők hallhatnak a hazai Múzeumi Digitalizálási Bizottság
megalakításáról, amelynek célja a megfelelő szabványok és ajánlások
kidolgozása mellett a vonatkozó szakmai munka koordinálása lett. A
hallgatóság ezután a közel egy éve üzemelő Europeana portál vonatkozó
projektje, az Athena digitális közzétételének kérdését is megismerhetik,
lesz előadás a múzeumi kiállítások háromdimenziós bemutatásáról és a
digitális katalógusokról, és az első napot egy hosszú, ám kötetlen
szakmai beszélgetés zárja majd a múzeumi nyilvántartási rendszerek
fejlesztési lehetőségeiről és problematikájáról.
A második nap a korábbi sikeres digitalizálások
bemutatásával indul, és az interneten közétett filmhíradók után az MTI
digitális anyagai is bemutatkoznak, ahogy arról is szó lesz, hogy az
intézmények hogyan és és miként érvényesülhetnek a webkettes világban,
és mitől lehet sikeres egy online tárlat. A napot az informatikai
együttműködési programokat bemutató szekció zárja majd, ahol a Nemzeti
Galéria digitalizálásai mellett az EISZ kapcsolatait, és egy különleges
informatikai rendszert is bemutatnak majd a
résztvevőknek.
A rendezvényen a
közgyűjteményi dolgozók és a diákok ingyenesen, míg a többi érdeklődő
5000 Ft-ért vehet részt.