A
Pennsylvania sugárúton, a Capitolium és a Fehér Ház között, szemben a
Nemzeti Galériával nyílik az amerikai főváros legújabb
turistaattrakciója, a Newseum. (Forrás: Népszabadság)
A hírmúzeum a pártoktól független Freedom Forum
alapítvány és több nagy médiacég közös, 450 millió dolláros
vállalkozása. Washington egyik virginiai elővárosából költözött a
százmillió dolláros, központi fekvésű telekre. Egyszerre állít
emlékművet a sajtó- és szólásszabadságnak, illetve a nagy
világeseményeknek, valamint az azokról beszámoló riportereknek. Az
előcsarnokban felfüggesztett, tizenkétszer hétméteres, nagyfelbontású
digitális képernyőn (a New York Timest kiadó Ochs-Sulzberger család
tízmillió dolláros ajándéka) éjjel-nappal, az utcáról is lehet látni a
régi és a friss szenzációkat. A két ultramodern stúdióból sugározzák
majd az ABC vasárnapi, Ez a hét George Stephanopoulosszal című műsorát,
van „négydimenziós”, mozgó ülésekkel felszerelt, térhatású mozi, 540
személyes színházterem, tizennégy galéria, és ha valaki netán be
szeretne költözni, 135 luxuslakás is.
A világ tíz leglátogatottabb múzeumából négy van
sétálótávolságban a Newseumtól – és mindegyik ingyenes. Ehhez képest itt
húszdolláros (még most is több mint 3200 forintos) belépőt kérnek, de
Charles Overby igazgató így is optimista: – Ott kell pecázni, ahol a hal
van – mondja, és hozzáteszi, hogy Washingtonba évente húszmillió
turista látogat el. Jelentős részük éppen a tévéből, rádióból, a
lapokból ismert, a politikával kapcsolatos helyszínekre és eseményekre
kíváncsi. A gyerekek és a játékos kedvű felnőttek kedvéért van itt több
tucat számítógépes terminál, amelyeken újságírói szerepjátékok futnak,
illetve nyolc kamera is, amely elé állva mindenki kipróbálhatja, milyen
tévériporternek lenni.
A szellős,
sok átlátszó üvegfelületével a szabadságot és a nyíltságot, az
akadálytalan be- és kitekintést sugalló épületben elhelyezett kiállítás a
füstjelektől a blogokig dolgozza fel a hírek történetét. Az egyik
legrégebbi tárgy az írnokok egyiptomi istene, ókori Thoth szobra, de itt
van az egykor a New York-i Világkereskedelmi Központ tetején álló 110
méteres antenna csonkja és a berlini fal egyik telefestett darabja is.
Nem hiányoznak a szakma legendás alakjainak használati tárgyai, és itt
van az a fehér Datsun is, amelyben 1976-ban felrobbantották a The
Arizona Republic riporterét, a hatalom és a szervezett bűnözés
összefüggéseit firtató Don Bollent.
A sajtószabadsággal foglalkozó tárlókból meg lehet
tudni, hogy az első észak-amerikai újság, a Public Occurences
(Közérdeklődésre számot tartó Történések) már legelső számával kivívta a
hatalom haragját, s 1690-ben azon nyomban be is tiltották. A
szólásszabadság védelmében az első pert egy bizonyos John Pete Zengler
nevű New York-i kiadó indította, aki szerint „a szabad embereknek joguk
van az igazság kimondása és leírása révén szembeszegülni az önkényes
hatalommal”. Hír-e vagy sem, de itt úgy vélik, hogy Magyarországon
demokrácia van. A Freedom Forum hatalmas világtérképén hazánk zöld színt
kapott – azaz sajtója szabad. Szemben a sárga, azaz részben szabad
román vagy ukrán sajtóval, illetve a piros, azaz egyáltalán nem szabad
orosszal és fehérorosszal.
Az
amerikai alkotmány első, a sajtó- és szólásszabadságot garantáló
kiegészítését bemutató tárlókban ott sárgállik a népszerű
rajzfilmfigura, Bart Simpsons is, akinek egy táblára százszor kell
felírnia: „Az alkotmány első kiegészítése nem vonatkozik a böfögésre.”
Aki röhögés közben is képes gondolkodni, gyorsan rájön, milyen mélységes
igazság húzódik meg a vicc mögött.
Ami nem nevetséges: a hivatása gyakorlása közben
meghalt több mint ezernyolcszáz újságíró. Az emlékművön az első név
amerikai: a rabszolgaság eltörlése mellett érvelő Elijah Parish Lovejoyt
1837-ben lőtték agyon. Az egyetlen magyar az 1958-ban kivégzett Gimes
Miklós, de szerepel a listán az 1956. október 30-án a Köztársaság téren
halálos lövést kapott Jean-Pierre Pedrazzini, a Paris Match
fotóriportere is. Még nem volt idő felvésni a többi közé, de már idén is
öt új név került a szomorú jegyzékbe.
A Newseum a világ egyetlen naponta változó múzeuma.
Egyrészt több helyen is bemutatja a legfrissebb eseményekről szóló
aktuális tudósításokat, másrészt minden reggel több mint hatszáz napilap
küldi meg neki az első oldalát. A választékból nyolcvanat kinyomtatnak,
és kiraknak a tárlókba. Így fordulhatott elő, hogy a keddi
sajtóbemutatón minden washingtoni kolléga láthatta a Népszabadság
címlapját uraló címeket: „Gyors lefolyású káosz”, illetve „Gyurcsány
tisztújítást akart, de leszavazták”. Történelem lettünk – még
aznap.