A
hátrányos helyzetű gyerekek oktatási integrációjával foglalkozó elismert
szakembereknél kiverte a biztosítékot az MSZP oktatási és kulturális
munkacsoportja vezetőjének a szegregációról tett
sajtónyilatkozata.
(Forrás: HVG)

A kutatók szerint Tatai-Tóth András nézetei tévesek és
tovább mélyítik a társadalmi szakadékot.

Tatai-Tóth András a Népszabadságnak (2007. október 10.)
időszerű oktatáspolitikai kérdésekről nyilatkozott. A képviselő szerint
a szocialista munkacsoport a kormánnyal, az oktatási tárcával egyetért a
célokat illetően, pusztán a megvalósítás ütemezésében vannak
feszültségek, a munkacsoport ugyanis „nagyobb gázt adna”. Tatai-Tóth a
lapnak azt mondta: a szocialista munkacsoport azt támogatja, hogy ne
lehessen roma és nem roma gyerekeket erőszakkal egy osztályba zárni.
„Meg kell teremteni, hogy például matematika- és fizikaórán a lemaradtak
ne tartsák fel társaikat, de mondjuk testnevelés- és rajzórán együtt
lehessenek, ne legyen senki sem kirekesztve.”

Az oktatási integrációt szorgalmazók azonban nem
értenek egyet Tatai-Tóthtal. „Ez nem szakmai, hanem politikai
nyilatkozat, amely jelzése annak, hogy a szocialista frakció nem akarja
az integrációt, féltve a középosztályi pozíciókat” – reagált a Roma
Sajtóközpontnak (RSK) Havas Gábor szociológus. A legújabb kutatások
szerint az integráció nem rontja az oktatás színvonalát, a szegregáció
azonban igen. Havas szerint aki Tatai-Tóth nézeteit vallja, az arra
szavaz, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeknek ne legyen esélyük a
felzárkózásra és a mélyszegénység változatlan tömegben
újratermelődjön.

Kertesi Gábor
közgazdász, az Oktatási Kerekasztal tagja is bírálja Tati-Tóth
nyilatkozatát. Szerinte az egyrészt fölöslegesen köti a cigánysághoz a
problémát, másrészt figyelmen kívül hagyja azt a közismert tényt, hogy a
fejlett OECD-országok között Magyarországon a legmagasabb az iskolai
szegregáció mértéke. Ez utóbbi a roma etnikai hovatartozástól
függetlenül is világosan kimutatható. Az iskolai szegregáció a szegény
ember gyerekének oktatási lehetőségeit ássa alá. Kertesi szerint az is
hiba, hogy Tatai az integrációt „erőszaknak” állítja be, holott a
kormány éppenséggel a hatályos törvények betartatását igyekszik elérni,
és a törvénytelen elkülönítést megfékezni. A szakember szerint nincs
olyan iskolarendszer, amelynél az elkülönített oktatás keretei között
meg lehetne adni azokat a szolgáltatásokat a hátrányos helyzetűeknek,
amelyekkel felzárkózhatnának.

Kertesi emlékeztetett: minden idevonatkozó kutatás azt
bizonyítja, hogy a szegregált iskolákban az oktatás színvonala jóval az
átlagos alatt marad, miközben a hátrányos helyzetűeknek éppen minőségi
pedagógiai szolgáltatást kellene kapniuk ahhoz, hogy behozzák
lemaradásukat. A szakember szerint a Tatai által képviselt nézet
alkotmányos problémát is felvet, sérti az oktatási esélyegyenlőséget,
amely szerint mindenkinek azonos színvonalú oktatást kell
kapnia.

Az épp most zárult, eddigi
legátfogóbb integrációs hatásvizsgálati kutatás egyik vezetője is
cáfolta az RSK-nak, hogy az integrált oktatásban a hátrányos helyzetűek
feltartanák a többieket. Kézdi Gábor, a Közép-európai Egyetem (CEU)
adjunktusa és a Közgazdaságtudományi Intézet (KTI) tudományos munkatársa
elmondta: a vizsgálatok azt mutatják, hogy a tudatosan, differenciáltan
integráló iskolák kedveznek a kevésbé jóknak, és egyben a jobb tanulók
is fejlődnek. Kézdi arra figyelmeztetett: a probléma szőnyeg alá söprése
ahhoz vezet, hogy gyermekeink és unokáink is sok adót lesznek
kénytelenek fizetni, mert a munkaerőpiac nem veszi fel a
lemaradókat.

A Kézdi Gábor és
Surányi Éva által vezetett, 2003 őszétől 2007 júniusáig tartó kutatásban
hatvan iskola négyezer diákja szerepelt. A vizsgálat eredménye azt
mutatta: a roma tanulók integrált oktatása javítja a romák
olvasáskészségét, nem rontja a nem romák olvasáskészségét, és növeli a
romák társadalmi elfogadottságát a nem roma tanulók körében. A roma
tanulók integrált oktatása egyáltalán nem rontja a nem roma tanulók
tanulmányi fejlődését. A kutatás azt is megállapította: a roma tanulók
olvasáskészsége nem függ össze arányukkal az osztályban, és eredményeik
mindenütt rosszabbak nem roma társaikénál, de az integrációs programban
résztvevő iskolákban jobbak, mint a hagyományos
iskolákban.

Közleményben tiltakozott
Tatai-Tóth nyilatkozata miatt Horváth Aladár esélyegyenlőségi biztos
is. A roma érdekvédő arra figyelmeztet: a kirekesztést, elkülönítést a
törvények határozottan tiltják, ebből következően gyermekeink
együttnevelése, integrációja minimum alapkövetelmény, nem pedig
„ötletelgető munkacsoportok játszótere”. Horváth arra is emlékeztet: a
szocialista képviselő által használt kifejezés, az erőszak, éppenséggel a
romák kirekesztése során alkalmazott évtizedes, sőt évszázados
gyakorlat, az erőszakos elkülönítésnek és az erőszakos asszimilációnak
van évszázados hagyománya. A roma politikus szerint az előző és
jelenlegi szocialista-szabaddemokrata kormányok roma integrációs
politikájában szinte az egyetlen, alapelveit és intézkedéseit tekintve
korszerű programelem a deszegregáció, és ezt a folyamatot akarja Tatai
visszafordítani.