Az idén a
Magyar Országos Levéltár 650 ezer oldalnyi iratanyagot tervez kitenni a
világhálóra
(Forrás: Népszabadság)

Gecsényi Lajos, a MOL főigazgatója megerősítette az
információt. Mint mondotta: a levéltár idén 36 millió forintot fordított
különböző, értékes dokumentumok digitalizálására, amelyeket – a tervek
szerint – feltöltenek az intézmény honlapjára is, így teszik elérhetővé
az érdeklődők, kutatók számára.

Az első dokumentum, amit a világhálón olvashatóvá tesznek,
az 1715-ös országos – a törökök kivonulása utáni első – összeírás lesz.
Ebből az információs anyagból elsősorban a családfakutatók és a
települések múltját feltáró helytörténészek profitálhatnak. Az országos
levéltár tervei között szerepel, hogy nyilvánosságra hozná 1867-től, a
kiegyezéstől egészen 1944-ig a minisztertanácsi jegyzőkönyvek
digitalizált változatát is. Harmadikként az állampárt idején
keletkezett, az MSZMP vezető szerveinek – mintegy 320 ezer oldalas –
jegyzőkönyveit hoznák napvilágra. A rendszert ellátják egy
keresőprogrammal, amely a több százezer oldalas dokumentumból rákeres a
kívánt kifejezésekre. Gecsényi Lajos szerint az egykori központi
bizottság, a politikai bizottság, valamint a központi bizottság
titkársága által készített jegyzőkönyvek közzététele felgyorsíthatja a
XX. századi történelem feldolgozását, illetve
kutatását.

Péterfalvi Attila a
kezdeményezéssel kapcsolatban lapunknak kifejtette: a jegyzőkönyvben
szereplő pártvezetők, illetve politikai funkcióban lévő személyek – mai
értelemben véve – közszereplőnek minősülnek, így a velük kapcsolatos
adatok nyilvánosságra hozhatóak. Kérdés ugyanakkor – tette hozzá -, hogy
az iratok tartalmaznak-e olyan jellegű adatokat, amelyek ma is élő
„mezei párttagokra” vonatkoznak. Ők ugyanis nem számítanak
közszereplőnek, így a velük kapcsolatos dokumentumok közléséhez az
érintettek hozzájárulása szükséges. Ha ez nincs meg, akkor a rájuk
vonatkozó adatokat törölni kell, mondta az adatvédelmi biztos, aki
szerint – bár kicsi a valószínűsége – mindez érvényes a
Horthy-korszakban keletkezett minisztertanácsi jegyzőkönyvekre
is.

A levéltár főigazgatója közölte:
az általa vezetett intézmény a program megalkotása során szigorúan a
levéltári és az adatvédelmi törvényre épített, így az iratokban
előforduló személyes adatokat – mindazon esetekben, amikor nem a közélet
szereplőiről van szó – anonimizálni fogja.

Eredeti cikk