A
tanárok attól tartanak: a diákjogok egyre erőteljesebb hangoztatása
nyomán nem marad fegyelmezési eszköz a kezükben – írja a mai
Népszabadság.

Az óráról nem lehet kiküldeni a tanulót, az intő hatástalan.
Az iskolakerülőket eközben egyre nehezebb „felhajtani”. „Ha egy diák
késik negyedórát, majd ahelyett, hogy csöndben leülne, még kezet is ráz a
haverjaival, nem lehet vele semmit sem csinálni. Az óráról nem lehet
kiküldeni, igazolatlant nem lehet neki adni, és az intő is hatástalan, a
tanár csak a tintapatronját pazarolja vele, nincsen semmilyen
következménye. A pedagógusok kezében lassan már semmilyen fegyelmezési
eszköz nem marad.” Baskiné Lipka Gabriella, a Magyar Közoktatási és
Szakképzési Szakszervezet elnöke – maga is tanár – az egyre bővülő és
egyre jobban hangoztatott diákjogok kapcsán fakadt ki így. Hozzátette
azt is: az, hogy a diákok szinte bármilyen extrém ruházatban
megjelenhetnek az iskolában, ellehetetleníti a hagyományőrző
intézményeket.

Aáry-Tamás
Lajos oktatási ombudsman szerint a diákok öltözködését az iskola nem
szabályozhatja a házirendben, a tanulók akár zöld hajjal és különféle
testékszerekkel „feldíszítve” is járhatnak iskolába. Baskiné
úgy látja: e szabályozás sérti a pedagógiai és nevelési szabadságot, és –
bármennyire paradox is – uniformizálja az iskolákat. Ez szerinte azt
jelenti ugyanis, hogy az iskolák nem követelhetnek meg saját normákat,
saját elvárásokat diákjaiktól, holott sok szülő és diák igényelné az
ilyen fegyelmet.

– Ez a
szabályozás, illetve ennek hangoztatása rövid időn belül a nagy
hagyománnyal rendelkező alma materek ellehetetlenüléséhez vezet – véli
Baskiné. – Mindig akad egy-két diák, aki szereti a hecceket. Őket most
még arra is biztatják, követeljék ki a jogaikat, és járjanak zöld hajjal
iskolába? A szakszervezeti elnök rámutatott: néhány iskolában köpenyt
hordanak a diákok, máshol egyenruhát viselnek. Szerinte azokban az
iskolákban, ahol erről a felvételikor előre tájékoztatják a tanulókat és
a szülőket, igenis bele lehet szólni az öltözködési rendbe, és lehet
követelményeket támasztani a ruházattal kapcsolatban.

– Magyar Bálint oktatási miniszter
mindig azt hangoztatja: az iskolának az életre kell nevelnie –
emlékeztetett Baskiné. – Melyik munkahelyen lehet punkfrizurával vagy
szemöldökpiercinggel megjelenni? Megjegyezte: az az új szabályozás sem
éppen életszerű, amely szerint a késések időtartamát össze kell adni, és
csak akkor lehet a diáknak igazolatlan órát adni, ha összejött a 45
perc. Ráadásul betarthatatlan is: aki látott már osztálynaplót, nem hoz
ilyen jogszabályt – fogalmazott. Abban ugyanis egy alig pár milliméteres
rubrikába kell beírni, hogy a diák az órán megjelent-e vagy sem. Ide
nem férnek el a mulasztott percek, az meg pláne nem, ha egy notórius
késő minden órára pár perccel később ér vissza a szünet után. Az pedig,
hogy hány percet késett, hoszszas viták forrása lehet, ami csak még több
időt vesz el a már egyébként is megzavart órából.

Baskiné szerint ezek a szabályozások álhumánusak. A
diákokat ezzel arra tanítják, hogy ha nem akarják teljesíteni a
kötelezettségeiket, elég a jogaikra hivatkozniuk. Nem tanulják meg
viszont a munkafegyelmet, nem nevelik őket kitartásra, ami pedig
alapvető fontosságú lenne az életben való helytálláshoz.

Ha egy diák egy tantárgy
óraszámának húsz százalékáról hiányzott, osztályozó vizsgát kell tennie.
A 16 éven felüli, tehát már nem tanköteles korú diákok tanulói
jogviszonya pedig 30 órányi igazolatlan hiányzás után megszűnik. Ez
utóbbi komoly probléma a szakképző intézményekben. A szakközép- és a
szakiskolákban ugyanis sok a rendszeresen „lógó” diák: Baskiné Lipka
Gabriella, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke
praxisában volt példa arra, hogy a 21 fős osztályból öt-hat diák
rendszeresen nem járt órákra (voltak köztük olyanok is, akik az iskola
helyett az alkalmi munkát választották, például szórólapozást). A 30
igazolatlan órát pedig nem nehéz „teljesíteni”: napi hét tanítási órával
számolva elég csupán egy hétig nem nézni az iskola felé. Az iskolának
20 órányi igazolatlan után értesítenie kell a jegyzőt, illetve a szülőt.
Mire azonban kiér a levél, már ki is telt a 30 órányi hiányzás – mondja
Baskiné. A telefonálást viszont sok iskolában – anyagi okok miatt –
tiltják a tanároknak, ezért az iskolatitkár dolga a hiányzó diákok
névsorának összeállítása. Az iskolák gyakran a 30 órányi hiányzás után
sem csapják ki a diákokat. Hiszen akkor kevesebb pénzt kapna az
intézmény, mivel a létszám után jár az állami támogatás – mutat rá a
szakszervezeti vezető. Ezért inkább ara biztatják a diákokat:
szerezzenek be utólag igazolásokat.