Passzivitás,
a virtuális kapcsolatok túlsúlya, önbizalomhiány, irreális jövőkép
jellemzi leginkább a 13-19 éves magyar tinédzsereket – derül ki a világ
mintegy 30 országában készült GfK Roper Jelentésből. (Forrás:
VG)

Régiós sajátosság a büntetésnek a
legfontosabb alapértékek közötti markáns megjelenése. A 13-19 éves
magyar fiatalokat bizonyos társadalmi problémák jobban aggasztják, mint a
30-40 éveseket, vagy akár nyugat-európai társaikat.

Jellemzően eltartottként nem a napi megélhetés, az
anyagi létbiztonság vagy a gazdasági instabilitás foglalkoztatja őket,
inkább a bűnözés és törvénytelenség, valamint a kábítószer-fogyasztás
problémája jelenti számukra a legfőbb félelmeket. Ezt követi a
környezetszennyezés és a terrorizmus miatti aggodalom és csak ötödik a
sorban az inflációtól való félelem. A magyar tizenéveseket leginkább
aggodalommal eltöltő tíz probléma közé tartozik – a sorban
kilencedikként – az AIDS, a sort pedig a megválasztott állami képviselők
korrupciója zárja.

A fiatalok
értékrendje természetesen lényegesen különbözik az idősebb
korosztályokétól. Olyan alapértékek, mint a család védelme, anyagi
biztonság természetesen számukra is alapvetők, ám mindezen túl a magyar
fiataloknál – a régióban élő más fiatalokkal szemben – markáns értékként
jelenik meg a büntetés.

A
büntetésnek és az igazságosságnak a legfontosabb értékek között való
megjelenése kelet-európai sajátosság, és érdekes módon a magyaroknál már
a tizenévesek értékrendjében is előkelő helyen szerepel – pedig e
fiatalok a rendszerváltás után születtek. Igen erős az önbizalomhiány és
a külső befolyásolhatóság a mai tizenévesek körében.

A magyar fiatalok negyede (24,6 százalék) úgy érzi,
nem tud beilleszkedni a közösségbe, szemben a Közép- és Kelet-Európában
jellemző 21 százalékkal. Főként a különböző zenei irányzatokhoz
kapcsolódó szubkultúrák felé fordulnak, így remélve barátokat,
ismerősöket szerezni.

Erőteljesen
hiányzik a reális jövőkép a magyar fiatalokból: jobb életre vágynak,
mint amit a szüleiknél látnak, úgy érzik, joguk van a sok pénzhez és
gazdagsághoz, ám terveik között már a jobb életmódhoz vezető,
proaktivitást és önállóságot igénylő lépések nem szerepelnek. Fontos ok
lehet persze az is, hogy sok esetben hiányzik a szülői minta, amiből
tanulhatnának, amit követhetnének. Mennyire gondolkodnak másként a mai
magyar fiatalok, mint az előző generációk, vagy más országokban élő
társaik? A magyar tinik közel 60 százaléka egyszerűen nagyon gazdag
szeretne lenni – ez az arány régiós átlagban az 50 százalékot sem éri
el.

Minden harmadik magyar fiatal
szeretné körbeutazni a világot, de alig 13 százalékuk látná magát híres
sportolóként. Közel minden ötödik szeretne befolyásos üzletember lenni,
de csak a tizedük ábrándozik a művészvilágról, a világot jelentő
deszkákra alig 5 százalékuk vágyik, híres tudós, mérnök vagy matematikus
pedig még ennél is kevesebb fiatal szeretne lenni.

A magyar tizenévesek a legkevésbé aktívak a régióban,
szinte minden szabadidős tevékenység gyakorlásában elmaradnak a kelet-
és közép-európai átlagtól. Inkább a nem társas szórakozási formák
jellemzők körükben: zenehallgatással, számítógépes és videojátékokkal
töltik az időt. A 13-19 évesek intenzív Internethasználók, de elsősorban
szórakozásra használják az iInternetet, számukra főként a játék- és a
zeneletöltés eszköze a világháló. A régióban a magyar fiatalok
rendelkeznek a legtöbb virtuális ismerőssel – azaz olyan ismerőssel,
akivel valójában soha nem találkoztak még, csak chat-szobákban,
fórumokon, esetleg blogokon „futottak össze”.