• Címlap
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
  • Adatvédelem
  • English
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Mindenki történésszé válhat az interneten
2008. június 19. csütörtök, 0:00

Az
online ismeretszerzés radikális változást hozott az évtizedeken, sőt
évszázadokon keresztül változatlan történelmi kutatásban. (Forrás:
Múlt-kor)

A több ezer ember tudásának és emlékeinek a felhasználása,
vagy ahogy egyre gyakrabban nevezik, a kollektív intelligencia
alkalmazása (crowdsourcing) teljesen átalakíthatja a poros levéltárakban
görnyedő magányos történészről alkotott képet – fogalmazott Stephen
Mihm történész a Boston Globe-ban.


Még nem is olyan régen, ha egy történész, mondjuk a
második világháborús Leyte-öbölbeli csatáról akart írni, egyszerű dolga
volt. Fogta a táskáját, beült a levéltárba, és hónapokon át
tanulmányozta a hivatalos hadi jelentéseket. Ma viszont már egészen más a
helyzet: csak le kell ülni a számítógép elé, és rá kell keresni a
csatában részt vevő hajók nem hivatalos
honlapjaira.

Ezek az egykori legénység és
leszármazottaik által szerkesztett oldalak szerteágazó és
összefüggéstelen információkat – fényképeket, személyes
visszaemlékezéseket, lemásolt hajónaplókat és miniatűr életrajzokat –
tartalmaznak gyakorlatilag mindenkiről, aki a csatahajókon szolgált.
Továbbá a még életben lévő legénység és azok rokonainak az elérhetősége
is megtalálható rajtuk, ami jól jöhet a naplók, fényképek és levelek
nyomon követéséhez.


Néhány
tiszteletre méltó kutatóintézet már meg is kezdte e kollektív tudás
szervezett kiaknázását. A Kongresszusi Könyvtár például egy olyan projektet
indított
a Flickr fényképmegosztó weboldalon, amely arra kéri a
látogatókat, hogy azonosítsák és elemezzék a gyűjteményben található
fotókat, a Nemzeti Levéltár pedig ugyanezt teszi a dokumentumaival.
Egyre szaporodnak az olyan projektek, amelyekben a nagy jelentőségű
eseményekhez – pl. szeptember 11-hez vagy a Katrina hurrikánhoz –
kapcsolódó fényképekből és iratokból „nyers archívumot” hoznak
létre.

„Ha egy történész az amerikai történelem egy
bizonyos korszakával foglalkozik, csak néhány száz oldalt tud teleírni,
és szinte elkerülhetetlen, hogy kimaradjon valami. A kollektív
intelligenciát felhasználó projektek viszont sokkal több részletet és
szempontot vesznek figyelembe, mint egyetlen tudományos munka” – véli
Daniel Cohen, a George Mason Egyetem történelem és az új média
kapcsolatával foglalkozó központjának
igazgatója.

Eddig csupán néhány hivatásos történész
alkalmazza a kollektív intelligenciát, amely az ismeretszerzés és
rendszerezés még kidolgozatlan módja. Az információk online tárháza
ennek ellenére figyelemre méltó változást jelent a történelmi anyagok
kutatásában és rendszerezésében, valamint, ami talán még fontosabb, a
múlt mélyebb és tágabb
megértésében.


»
Olvassa el a Múlt-kor teljes
cikkét!

Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít!


Vissza

TTE-tagok figyelmébe:

Éljen a lehetőséggel!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Hisztorizás podcast

Szlovák-magyar közös múlt

Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciája

„Vissza a jövőbe!”- A közösségi média és az AI hatása a történelemre

A Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Eddigi konferenciáink

Galéria

Alkotmány és történelem

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet előadás emberi jogok emléknap gyász Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017