A
fővárosi önkormányzat tervei szerint a szétaprózott, munkaerő-piaci
szempontból alacsony hatékonysággal működő szakképzési rendszert úgy
alakítanák át, hogy a közoktatási szakaszt elválasztanák a
szakképzéstől.
(Forrás: origo)

Leginkább a „dögöljön meg a szomszéd tehene” szólás
ugorhat be a fővárosi szakközépiskolákkal kapcsolatban: mindegyikben azt
állítják, hogy hatékonyan működnek, és érthetetlennek tartják, miért
pont az ő intézményüket akarja bezárni az önkormányzat. Az egyik
igazgató azt sem akarta elárulni, valójában hányan tanulnak náluk,
máshol pedig már a következő tiltakozó akciót
szervezik.

A fővárosi önkormányzat
tervei szerint a szétaprózott, munkaerő-piaci szempontból alacsony
hatékonysággal működő szakképzési rendszert úgy alakítanák át, hogy a
közoktatási szakaszt elválasztanák a szakképzéstől. A szakképzést önálló
szakképzési központokba koncentrálnák, mert így lehetőség volna arra,
hogy ezeket uniós forrásokból fejlesszék. Mintegy 50 középiskola
érettségi vizsgával bezárólag nyújtaná az alapképzést. Ez az átalakítás
20 szakközépiskola megszűnését is eredményezheti.

Meglepetés volt, hogy éppen ezt az iskolát zárnák be,
de még nem adtuk fel – az [origo] kérdésére gyakorlatilag mindenhol ezt
válaszolták azoknak a budapesti szakközépiskoláknak a vezetői, amelyeket
érinthet a Fővárosi Önkormányzat átszervezési reformja. A Heti Válasz
hétfőn hozta nyilvánosságra azt a listát, amelyet az önkormányzat
oktatási ügyosztálya készített azokról a középiskolákról, amelyeknek a
bezárását tervezik. (Az önkormányzat szerint csak tervezetről van szó,
nem végleges listáról.)

A listán
szereplő Fényes Elek Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója, Kormos
Csaba is úgy érzi, eredményesen működik az általa vezetett intézmény.
Elmondta, egymás után érdeklődnek náluk a felvételi előtt álló
nyolcadikosok szülei, mindegyiküknek azt tanácsolják, hogy a február
16-ig nyitva álló határidő alatt várjanak minél tovább a jelentkezési
lapok leadásával. „Kivárunk, hiszen rövidesen ki kell derülnie, a listán
szereplők közül melyiket fogják bezárni” – magyarázta Kormos
Csaba.

„Két hete mással sem
foglalkozunk, próbáljuk bizonyítani, hogy szükség van ránk” – mondta az
[origo]-nak a listán szereplő Szabómester Szakképző Iskola szakmai
igazgatóhelyettese, Chytilné Velenczei Zsuzsa. Szerinte még van egy
„hajszálnyi” esély a fennmaradásra, bíznak abban, hogy végül lekerülnek a
listáról. Az viszont érdekes, hogy többszöri kérdés ellenére nem volt
hajlandó megmondani, hogy milyen kihasználtsággal – vagyis mekkora
létszámmal – működnek. Mint mondta, „ez a saját
érdekük”.

A Déri Miksa
Szakközépiskola igazgatója, Szuhánszky István viszont azért nem érti,
miért kerültek fel a listára, mert elvileg ezt az intézményt már
átalakították: átszervezték a szakképzést az egyik integrált központba.
Ráadásul szerinte a náluk oktatott gépészeti, informatikai és
elektrotechnikai szakmák keresettek, most kaptak egy kimutatást, amely
szerint azonnal állás várna 1000-1500 villanyszerelőt. „Nem nyugodtunk
bele” – tette hozzá.

Éhségsztrájk
után most pénteken gyertyás virrasztással tiltakoznak a megszüntetés
ellen a Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakközépiskolában, meghívták több
szakmai szervezet képviselőit, sikeres volt diákjaikat és
vállalatvezetőket is. Pécsi Ágnes, a demonstráció főszervezője ismét azt
emelte, ki, hogy nemcsak a saját intézményük megmentéséért, hanem
magáért az oktatásért lépnek fel.

A
tantestület továbbra is kitart amellett, hogy „hiába pocskondiázzák a
szakképzési rendszert”, a 150 éves Lengyel Gyula Kereskedelmi
Szakközépiskola „önmagát fogja megmenteni”, Pécsi Ágnes pedig, mint
mondta, a reform elleni akcióként csak azért nem láncolta még magát oda a
Főpolgármesteri Hivatal kapujához, mert megígérte az iskola
igazgatójának, hogy nem fogja ezt tenni.

Nem ért egyet a tiltakozásnak ilyen radikális formáival
John Emese, az oktatási bizottság SZDSZ-es alelnöke, aki a többi
bizottsági taggal együtt a napokban sorra látogatja a listán szereplő
iskolákat. „Nem mindegy, milyen példát mutatnak a pedagógusok a
tanulóknak” – jegyezte meg, bár mint mondta, nyilván minden intézmény
azt a kérdést teszi fel, hogy „miért pont ő” szűnjön
meg.

John azt tapasztalta, hogy az
iskolák egy része konstruktív, olyan is van, amelyik a gyerekek
érdekében már meg is egyezett a befogadó intézménnyel, ahová átkerülnek a
diákok. Szerinte főleg érzelmi okokat hoznak fel a bezárás ellen, ennek
ellenére a meglátogatott iskolák érveit meghallgatják. A lista nem
végleges, de mint fogalmazott, mindenképpen ez az átalakítás
kiindulópontja.

A reform részeként
központokba szerveznék át a szakképzést, az egyik ilyen intézmény
Budapesten a Belvárosi Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK),
amely 2008 szeptemberében nyitja meg kapuit. Ügyvezető igazgatója, Jakab
János is azzal érvel, hogy a jelenlegi szétaprózott szakképzési
rendszer nem hatékony, hiszen sokfelé kell elosztani a forrásokat,
miközben kevés a diák. „A fővárosi szakközépiskolák jelentős része
100-150 diákkal üzemel, de van olyan intézmény is, ahol mindössze 67-en
tanulnak a szakképző évfolyamokon” – mondta az [origo]-nak. Eközben
például a műszaki területeken 10-100 milliós eszközrendszer kell a
gyakorlati oktatáshoz, amit alig használnak ki – tette
hozzá.

A belvárosi központban a
tervek szerint mintegy 460-an kezdik meg tanulmányaikat. A diákok
kereskedelmi, közgazdasági, informatikai és ügyviteli szakmákat
sajátíthatnak el. Mint megtudtuk, a központban a gyakorlás érdekében
működik majd például tanbank, tanbolt, taniroda és tan-callcenter. Jakab
János szerint így a tanulók egyértelműen jobban járnak, miközben a
rendszer alkalmas lesz arra is, hogy uniós támogatásokat kapjanak a
további fejlesztésekhez. „Elméletileg ezért mindenki egyetért azzal,
hogy a jelenlegi struktúrához hozzá kell nyúlni, de csak addig, amíg nem
az ő iskolájáról van szó” – jelentette ki Jakab János.