Milyenek a jövő tinédzserei, milyenek a jövő tanárai?
2009. november 11. szerda, 0:00
Jó
ötletek, türelem és kellő elhivatottság kell az új generációk
oktatásához és felkészítéséhez, és nagy bajban vagyunk, ha mindezt nem
tudjuk felmutatni – derült ki a European Journalism Centre (EJC) európai
újságíróközpont maastrichti oktatásügyi konferenciáján. (Forrás:
hvg.hu)
Az AG Nielsen felmérése
mindeközben megnyugtat minket: a friss generációk korántsem annyira
bizarrak és lázadozóak, ahogyan gondolnánk.
Az EJC szokásához híven különböző generációk véleményét
és munkamódszereit ütközteti: míg korábbi beszámolóinkban (Brüsszelből
illetve Ljubljanából) az úgynevezett innovációs újságírás lehetséges
jövőképeit, valamint az online és a print média kapcsolatát
boncolgattuk, a központ maastrichti konferenciáján a fiatal generációk
oktatása, megfelelő és kreatív képzése, illetve önképzése volt a
téma.
A fiataloknak, a kifejezetten a
saját egyéniségüket, egyediségüket, lehetőségeiket kereső lányoknak
utat mutató Ingrid Hu Dahl, a Youth Media Reporter főszerkesztője
2008-as felmérésekre hivatkozik: az amerikai tinédzserek 39 százaléka
osztja meg kreatív dolgait vagy végez önkifejező tevékenységeket online,
mindez pedig részben köszönhető az elmúlt negyven év fiatal
médiaaktivistáinak is. Mégis problémásak a fiatalok YouTube-ra forgatott
videói, ugyanis segítséget már nem tudnak tanáraiktól, a hagyományos
oktatási rendszertől kérni, az idősebbek már nem feltétlenül értenek az
új munkamódszerekhez, az új típusú megoldások pedig a kelleténél több
időt vesznek igénybe.
Mindezt tovább
élezi a konferencia egyik jelentős gondolata: médiafogyasztási
szokásaink mit sem változtak, hiába vannak zsebben hordható közösségi
oldalaink és kibővített valóságunk, a kilencvenes években
kikristályosodott status quo köszöni, jól érzi magát. Ez olvasható ki az
AG Nielsen 2009 júniusi keltezésű, How Teens Use Media című felmérésből
is, ami az amerikai tinédzserek médiafogyasztási szokásait részletezi,
minközben számos tévhitet is megpróbál elűzni.
A tinédzserek ugyanis nem képesek annyira megosztani
figyelmüket, mint ahogyan gondoljuk, nem tudnak egyszerre tíz képernyőt
bámulni. A Ball State University 2007-es felmérésből kiderül: a
megkérdezett fiatalok 23 százaléka tud csak szimultán két vagy több
dologra figyelni. Nem hagyják magukra a tévékészülékeket sem, az elmúlt
öt évben nem nézik kevesebben a programokat, viszont többet olvasnak,
hallgatnak rádiót és figyelnek a hirdetésekre is, amelyek a rájuk
emlékező tinédzserek 44 százalékának még tetszenek is. Igaz,
egyértelműen szeretik az internetet, de jóval kevesebb ideig böngésznek,
mint az idősebb generáció tagjai: a fiatalabbak havi átlag 11 óra 32
percet, a felnőttebbek átlag 29 óra 15 percet.
A tanulmány azt állítja: a tinédzserek egy az egyben
szüleiktől „öröklik át” a kedvenc tévéműsorokat, zsánereket és
weboldalakat, valamint korántsem annyira bizarrak és lázadozóak, ahogyan
gondolnánk. A közösségi oldalak, a mobilinternet a médiafogyasztásban
nagy változásokat eredményez, de a tinédzserek nem a mai fogyasztókhoz
mérten gyökeresen mások, hanem az elmúlt évtizedek
tinédzsereihez képest.