• Címlap
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
  • Adatvédelem
  • English
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Milyen hibák vannak A szabadság viharában?
2006. szeptember 11. hétfő, 0:00

Miért
forgat filmet a magyar forradalomról két kanadai? Történelmi tévedések
és magával ragadó hangulat. Egy középiskolai történelemtanár véleménye a
Tarantino által pénzelt dokumentumfilmről.
(Forrás:
Index)

Volt-e külügyminiszter
Kádár János? Miért forgat filmet a magyar forradalomról két kanadai?
Történelmi tévedések és magával ragadó hangulat. Egy középiskolai
történelemtanár véleménye a Tarantino által pénzelt
dokumentumfilmről.


A múlt héttől
vetítik a mozikban a kanadai-amerikai kooprodukcióban készült ’56-os
dokumentumfilmet, a Szabadság viharát. A film azonban már a mozibemutató
előtt megmérettetett, talán a legkritikusabb közönség előtt. Kiderült:
(szak-)értelem és érzelem együtt sokra viheti. Szerda délután tartották a
Szabadság vihara premier előtti bemutatóját történelemtanárok számára a
Palace Westendben. A vetítés után a film kanadai szerzőpárosával is
elbeszélgethettek a jelenlévők.


Kinek van kérdése? – kínálta a közönségnek a mikrofont
az összejövetel háziasszonya, miután elsötétült a vászon és felocsúdtak a
halvány fényű lámpák a teremben. Az első felszólaló csak kisvártatva
jelentkezett. Nem mintha nem kavargott volna ezer gondolat mindenki
fejében. De a megszólaláshoz előbb a közönségnek is fel kellett
ocsúdnia, le kellett küzdeni a szorongató érzést a mellkasokban és a
fojtogató gombócot a torkokban.


Az
’56-os októberi forradalom önmagában szívet szorongató téma, különösen
nekünk, magyaroknak, de a film nem egyszerűen a történelmi tényekre
alapozza a hatást. A már sokszor látott dokumentumfilm-részletek, az
interjúbevágások sodró egymásutánját művészi képsorok fűzi össze
finoman, de annál találóbb allegóriaként: történelem és vízilabda, egy
forradalom szélén álló nép félelmetes, még a felszín alatt feszülő ereje
és egy izmos férfitest fojtott mozgása a vízben, véres összecsapás az
utcákon és test test ellen a medencében…Mint ahogy arról már jóval a
vetítés előtt hírt adott a sajtó, a Szabadság Vihara az ’56-os
melbourne-i olimpián aranyérmet nyert vízilabdázóink egy emlékezetes
mérkőzését (a szovjet és a magyar csapat botrányba fulladt
találkozóját), az arra való felkészülést és a csapat olimpia utáni
sorsát követi, mint Ariadné fonalát a forradalom eseményeinek – máig is
számos ponton felderítetlen – labirintusában. A választás is
telitalálat, a kivitelezés is profi. Ez a profizmus pedig leginkább a
mértéktartásban mutatkozik meg: hatásos de nem hatásvadász, s olyan
objektíven mutatja be az eseményeket, ahogyan – valljuk be – talán
egyetlen magyar alkotó sem volna ma képes.


A film ötletgazdáit, a fiatal kanadai testvérpárt,
Colint és Megant (The Sibs) már 20 éve, azaz kamaszkoruk óta
foglalkoztatta a film alapgondolata. Mint megtudhattuk, a vízilabdán
keresztül ismerkedtek meg a híres-hírhedt meccs történetével. S bár
készségesen válaszoltak a „honnan jött az ötlet?” kérdésre,
változatlanul rejtély, hogy két kanadai miért vette a fáradságot és ölt
bele 5 évet egy olyan vállalkozásba, amire a pénzt is úgy kellett
összekalapozni, s ami nem kecsegtetett feltétlenül óriási
kasszasikerrel: egy kis európai nép elbukott forradalmának és
szabadságharcának bemutatását. Talán azért az őszinte és meghatott
„köszönjük”-ért, amit a harmadik felszólaló, egy idős történelemtanár
mondott ki, végre, minden jelenlévő megkönnyebbülésére.


Milyennek találták a filmet ők, a
történelemtanárok? Amit egyöntetűen elismertek, hogy hiánypótló alkotás:
mindeddig nem készült olyan film, ami ennyire alkalmas lenne arra, hogy
a fiatal korosztálynak közvetítse ötvenhat szellemiségét. Külön érdeme,
hogy nem csak nekünk, magyaroknak szól, de rólunk szól, és bízvást
remélhetjük, hogy külföldi terjesztése végre megismertetheti és
megértetheti a nagyvilággal a mi szabadságszeretetünket és nemzeti
tragédiánkat. Elvitathatatlan érdemei mellett azonban vannak hibák,
tévedések a filmben, melyekre a szakértő kollégák nem voltak restek
felhívni a figyelmet. Íme a legjelentősebbek: Kádár János sosem volt
külügyminiszter, mint ahogy az a filmben elhangzik, és a szovjetekkel
való lepaktálást nem ő kezdeményezte, – noha elfogadta azt, s ez mit sem
kisebbít azon a történelmi bűnön, amit elkövetett. A kollégák felhívták
a figyelmet arra is, hogy a film egybemossa az október 25-ei és 28-ai
történéseket, az ávósok meglincselésére ugyanis nem a Kossuth-téri
lövöldözés után, hanem néhány nappal később került sor, s hogy a
december 6-ai szovjet-magyar vízilabda-mérkőzés idejére még nem
fejeződtek be az utcai harcok, a küzdelem egy időben folyt Budapest
utcáin és a melbourne-i medencében. Az áldozatok számát illetően is
kifogásoltak néhány adatot, elismerve, hogy a mai napig nincs erről
pontos ismeretünk. Mindezektől függetlenül a szakértő közönség
egyöntetűen alkalmasnak találta a filmet az oktatásban való
felhasználásra.


A mindkét fél
számára hasznos beszélgetés után lassan kezdett kiürülni a terem.
Néhányan még maradtak, s autogramkérés ürügyén igyekeztek közelebbről
szemügyre venni a szimpatikus kanadai testvérpárost. „Remember 56!”
-írták ők búcsúzóul az eléjük tartott szórólapok hátára-elejére.


Kell erre minket emlékeztetniük a
kanadaiaknak? A forradalom eseményeire, hőseinkre és árulóinkra e nélkül
a film nélkül is emlékezünk. Emlékezünk a zsarnokságra és a szabadság
árára. Ahhoz azonban talán ők kellettek, hogy ne felejtsük ezt sem: volt
idő, mikor mi, magyarok, „olyanok voltunk, mint egy nagy család”.
Fájdalmas az emlékeztetés, de ezer köszönet érte.

Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít!


Vissza

Alrovatok

1989 (források)

Családtörténeti életútinterjúk

Forrásközlések

Tényleg!

Történelmi hírek

TTE-tagok figyelmébe:

Éljen a lehetőséggel!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Hisztorizás podcast

Szlovák-magyar közös múlt

Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciája

„Vissza a jövőbe!”- A közösségi média és az AI hatása a történelemre

A Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Eddigi konferenciáink

Galéria

Alkotmány és történelem

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet előadás emléknap gyász interjú Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017