Érvek
mellette és ellene. A pedagógusi teljesítményt már Európa-szerte
pontosan mérik, Magyarország még csak a folyamat elején
tart.
(Forrás: Magyar Rádió)

Szinte közhelyszámba megy, hogy minden tanév hoz
valamilyen újítást az oktatásügyben. Idén azonban ennél is többre kell
felkészülniük pedagógusoknak, szülőknek, diákoknak. Ezúttal nem a
tanügyi reformok, hanem az Európai Unió oktatást érintő ajánlásai
foglalkoztatják a szakmát és a közvéleményt. A dél-alföldi pedagógiai
intézet munkatársainak vezetésével a napokban pedagógus-konferenciát,
továbbképzést tartottak a főváros közeli Törökbálinton. Az egyik
legfontosabb téma: Miképpen mérhető a pedagógusi
teljesítmény?

Palkóné Szabó
Gabriella pl. arra hívta fel a figyelmet, hogy bár valóban nehéz a
pedagógusok teljesítményét egzakt módon mérni, az azért mégis furcsa,
hogy éppen most indult el az a folyamat, melynek során minden
köztisztviselőről megállapítják, vagy igyekeznek megállapítani, hogy
mennyire hatékony a munkavégzése, és a jelenlegi rendeletek szerint
munkabére is ehhez fog igazodni. A pedagógusoknál erről szó sincs.

Magyarországon nemcsak a laikusok,
hanem a szakmában dolgozók között is többen kétkedve fogadják azt a
megállapítást, hogy például matematikai képletek segítségével is egzakt
módon mérhető a pedagógiai teljesítmény. A Dél-Alföldi Pedagógiai
Intézet igazgatója Borbola István szerint ez egyáltalán nem lehetetlen: –
A pedagógus teljesítményt nagyon sok direkt és indirekt mutatóval lehet
mérni, többek között azzal, hogy a többletszolgáltatást, amit az
önkormányzat biztosít az órák tartásához, azt hogyan hasznosítja. A
többletszolgáltatás eredményeként a gyerekeknek különbözőképpen változik
a képessége, és hogyha ez meredekebben emelkedik, vagy a felső korlátot
meghaladja, ami prognosztizálható, akkor a pedagógus jó munkát végzett.
A nagy probléma az, hogy hagyományos értékelések vannak, és a pedagógus
munkaügyi paramétereiből próbálják minősíteni a munkáját, nem pedig a
szakmai eredményességéből.

Az egyik
komoly pedagógiai változásról, a tanítási időkeret bevezetéséről,
Palkóné Szabó Gabriella iskolaigazgató fejtette ki véleményét. Véleménye
szerint a tanítási időkeret, melyet most szeptembertől vezettek be,
nagy fekete folt volt mostanáig, de hogy sikerül-e majd jól kitölteni,
az később, a gyakorlatban derül csak ki.

Hogy mit várnak a napi gyakorlatban az iskolavezetők az
Európai Unió által is szorgalmazott, pedagógiai újításoktól? Elsősorban
egy olyan értékelési rendszer alkalmazását, mellyel tényleg leírható,
amit egyébként az iskolában amúgy is tud mindenki, hogy ki a jó és ki a
rossz tanár. A hogyan az egyik iskolaigazgató fogalmazott: – Egész
Európában tudják mérni a pedagógusokat, tehát ez nem újdonság a
világban, nem mi fogjuk feltalálni a spanyolviaszt, gyakorlatilag át
kellene venni minden hasznos ilyen teljesítmény-értékelési és mérési
szempontot a világból, ami használható.