„Halzsírszag,
osztrák kémek, összeesküvések stb.” Gondolkozott már azon, hogy miért
annyira népszerűtlen a finnugor nyelvrokonság fogalma egyes
társaságokban? Tegye fel ön is kérdéseit a Nyelv és Tudomány
vitaestjén!

Mitől tudomány a
tudomány? Mitől mítosz a mítosz?

Mi a
nyelvrokonság és hogyan állapítható meg? Hogyan értik félre? Miért
utasítják el oly sokan a finnugor nyelvrokonságot? Mi az oka az
agresszív támadásoknak?

Mitől olyan
vonzóak az „alternatív”, ezoterikus elképzelések? Milyen társadalmi
igény szülte őket? Milyen történelmi gyökerekre vezethető mindez vissza?
Van-e közös az „alternatív” elgondolásokban?

Nyelvrokonság, néprokonság, genetika, régészet, etnikai
identitás: mire jók az egyes tudományágak és mire
nem?

Melyek a tudomány képviselőinek
leggyakoribb hibái?

Feladata-e a
tudományos kutatónak, hogy vitát folytasson az önjelölt
„szakértőkkel”?

Lehet-e izgalmasabb
az utca emberének a tudomány? Képes-e a tudományos világ megszólítani az
érdeklődő laikusokat? Jól csinálja-e ezt vagy sem?  Vajon
minden lehetőséget kiaknáznak-e annak érdekében, hogy a tudomány is
legalább annyira népszerű legyen, mint az áltudományos
magyarázatok?

A válaszokat június
14-én 17.00 órakor az Írók Boltjában próbáljuk megtalálni (1061
Budapest, Andrássy út 45.) Beszélgetőpartnereink: Fejes László nyelvész,
Pálfi Zoltán történész és Simon Zsolt régész –
indogermanista.