Szokatlan
tesztet töltöttek ki mintegy ötszáz iskolában a diákok és a tanárok. A
kutatók a diákok problémamegoldó és olvasási készségének fejlesztéséhez
szeretnének adatokat nyerni a felmérésből.
(Forrás:
Index)

A Sulinova Kht szegedi
Képességfejlesztési Kutatóközpontjában kidolgozott dadaista feladatlapon
„A mesebeli Fülesmaci reggel énekel” példamondattal kapcsolatos logikai
kérdésekre kell választ adni, például arra, „késleltethető-e a reggel
bekövetkezése”.

A mesebeli
Fülesmaci reggel énekel. Létezik-e a valóságban „mesebeli Fülesmaci”,
„reggel” és „éneklés”. „HA reggel van, AKKOR Fülesmaci énekel. Fülesmaci
énekel, TEHÁT”… A hiányzó rész kitöltendő. „Fülesmaci VAGY énekel, VAGY
mosakszik. Most nem énekel, TEHÁT”…. na vajon mit csinál Fülesmaci?

Szívatják a
kölköket

Ha nem ért
semmit, az nem véletlen. Ezek a kérdések egy tesztlapról valók,
amelyeket az Oktatási Minisztérium háttérintézményének számító Sulinova
Kht szegedi Képességfejlesztési Kutatóközpontjában dolgoztak ki.

A teszt – címe alapján – a diákok
„elemi összefüggés-kezelő képességét” vizsgálja. A feladatlapot az Index
egyik értetlenkedő olvasója küldte be a szerkesztőségbe „szívatják a
kölköket az iskolában?” címmel.

A
tesztlap első olvasásra valóban súlyos agyi károsodás előidézésére
alkalmas. Ha azonban jobban megszemléljük, kiderül, érdekes
feladványokat tartalmaz. A lényege az, hogy a példamondatnak („A
mesebeli Fülesmaci reggel énekel”) nem csak a nyelvi, hanem a logikai
összefüggéseire is rákérdez.

A maci
bereked

A diákok így
olyan kérdéseket is kapnak, minthogy „HA reggel van, AKKOR Fülesmaci
énekel. HA énekel, AKKOR bereked. TEHÁT HA reggel van, AKKOR….” Meg kell
válaszolni azt is, hogy „késleltethető-e a reggel bekövetkezése?” vagy
„hogyan lehetne megakadályozni, hogy a Fülesmaci énekeljen?”. A tesztlap
ezek után hasonló kérdéseket tesz fel a „Peti felkapcsolta a villanyt,
és a villanykörte világított” példamondattal is.

Az Index megkereste a kutatást vezető Nagy József
professzort. Mint elmondta: a felmérést mintegy ötszáz iskolában
végezték el a 3., 5., 7. és 9. évfolyamos diákok körében. A tesztlap
kitöltése természetesen teljesen önkéntes, névtelen és a diákok
semmiféle érdemjegyet nem kapnak érte – hangsúlyozta. A kutató
megjegyezte: 15-20 iskolából visszaküldték a feladatlapot, mert túl
nehéznek találták a kérdéseket.

A
professzor elismerte, a feladatlap kérdései sokakat meglephetnek. Ez
elsősorban azért van, mert teljesen eltérnek az iskolákban szokványos
kérdésektől: nem a tárgyi tudásra kíváncsiak, hanem a felmérésben részt
vevők összefüggés-felismerő képességére.

Gyakorlott
olvasók

Ezek a
kérdések egy több mint tíz éve folyó kutatás eredményei. A kutatók az
eredmények ismeretében arra szeretnének választ kapni, milyen tantárgyi
tartalommal lehet elősegíteni az iskolákban a problémamegoldás, az
összefüggés-felismerés és az olvasás fejlesztését.

A felmérés érdekessége, hogy kontrollcsoportként
pedagógusok is kitöltötték a tesztet, hogy összehasonlítsák, ők
gyakorlott olvasóként mennyivel gyorsabban tudják megoldani ugyanazokat a
feladatokat.

Korábbi vizsgálatok
rámutattak arra, hogy az iskolában a diákok egy része nem éri el az
olvasáskészség optimális szintjét, azaz sem folyamatosan nem tanul meg
olvasni, sem a szöveg értelmét nem képes felfogni. Ez ezért jelent nagy
problémát, mert az olvasás minden más tantárgy tanulásának alapja, az új
ismeretek megszerzésének legfontosabb eszköze..